2017. október 17., kedd
  • Hungarian

Bónuszbrigád

Tandemrepülés

Iskolánk

Turazas Kodaikanalban Nyomtatás E-mail

Mivel az utobbi ket hetben kezdtem eltunyulni, ismet egy kicsit kalandosabbra fogom az utamat es altnekivagok Mapusanak anelkul, hogy lenne helyjegyem barmelyik vonatra. Persze nem a maroknyi kulfoldi utazonak koszonheto mind ez, hanem az Indiaiak is rajottek az utobbi 4 evben, hogy utazni jo dolog, na es ha ok megindulnak, akkor helyre nem igazan lehet szamitani. Mapsaban megerkezve egybol tovabb is buszoztam Margaoba, mert itt van a legtobb csatlakozasi lehetoseg. Nemi hezzitalas utan ugy dontottem, hogy Bangaloreba megyek elosszor, mert innen eljuthatok a hegyekbe. Gondoltam kicsit valtozatossa teszem utazasomat es nem a tengerparti helyeket fogom valtogatni, hanem majd kesobb vissza terek hozzajuk, hogy tankoljak magamba ismet egy kis meleget, ugyanis a hegyekben kora tavaszi ido varhato. Margaoban megerkezve egybol elindultam a vasutallomasra, hogy lefoglaljam a jegyemet es lecsapjak a turistaknak fenttartott jegyek egyikere. Nos ez nem jott ossze. Egyaltalan nem volt mar szabad alvo hely, gondoltam magamban, kalandot akartal, nos ezt most megkaptad. Egyedul helyjeggyel nem rendelkezo alvohelymentes vagonokba sikerult jegyet foglalnom. Utolso beszamolomnal mar leirtam, hogy ulohelyet talalni szinte lehetetlen. Egy gyors kis kirandulas a varosba es irany a vonat, hogy folytassam az utamat. Egyszerunek hangzik, de kozel sem az. Itt legalabb Tizszer kerdeztem meg melyik vaganyrol indul a vonatom, mert az allomason dolgozok egy resze teljesen mast mondott mint ahova mennem kellett. A nagy szamok torvenye alapjan dontottem a hatos vagany mellett. Megtudakoltam, hogy a vonat megerkezeset kovetoen korulbelul hol lesznek az ulohelyes vagonok es ott le is cuccoltam. Kozel hozzam az egyetlen nem Indiai, egy huszoneves lany foglalt helyet. Nem is kellett tobb, odamentem es elkezdtem vele beszelgetni. Mint kiderult, o nem reg keste le vonatat, mert a rossz vaganynal varta, mely mellesleg 10 percel hamarabb hagyta el az allomast, mint ahogy kellett volna. Vonatunk megerkezeset kovetoen, utolsok kozott fel is jutottunk a vagonunkba. Az ulohelyel azonban nem volt gond, mert egybol felajanlottak ulohelyuket az emberek. Baromi kedvesek voltak. Persze egy ulohelyen amely negy szemelyes legalabb hatan ultunk es kozepen a labresznel egy pokrocon egalty apuka fekudt ket gyermekevel. Annak ellenere azert boldogok voltunk, hogy ulunk es van beszelgeto tarsunk. Szerencsere kesobb, fent ahol a poggyaszokat taroljak volt annyi hely, hogy halozsakomat elokapva, nyugovora terjek, a tobb mint ket meter magas, valszelessegemet epphogy elero tarolon. Biztam a szerencsemben, hogy nem a lezuhanasom kepsoraira ebredek. Masnap Bangaloreban megerkezve, utazotasammal kulonvaltak utjaink. A valasztas lehetossege imetelten elottem allt. Indulhattam a Nandi dombsag fele amely valojaban hegyseg mert 1600 m magas, vagy a 2100m magasan fekvo Kodaikanalba. Miutan korulneztem jegyek teren a jegyirodaban, megkerdeztek miert akarok menni a Nandi hegysegbe, hisz az egy dog unalmas hely es nincs ott semmi. Nem is kellett ennel tobb. Irany ismet a vasutallomas, hogy megvegyem a jegyemet Kodaikanalba. A Kigyozo sort szerencsere nem kellett vegig allnom, mert a turistak szamara altalaban kulon ablakot tartanak nyitva ezzel kenyelmessebbe teve szamunkra a jegyfoglalast. Alvohely termeszetesen semmi. Egi kis fenysugar megiscsak megjelent az alagut vegen, ugyanis azt mondtak, varolistara tesznek es hogy menjek vissza este hatkor, mert onnantol kezdve adjak ki a varolistas helyjegyeket. Remek maradt 5 oram az ismetelt probalkozasig. Az idot kihasznalva, megprobaltam elintezni, hogy az Indiaban vett mobilkartyam ismetelten mukodokepes legyen, ugyanis mint ahogy kiderult itt szinte minden megyeben engedelyeztetnem kell a kartyat. Mivel a kozpontban sosem erkezett meg a leadott fenykepem, meg az utlevelem fenymasolata, a vegerdmeny nem mas mint, dobd el a kartyadat es vegyel egy masikat. Meg jo, hogy pont mielott letiltottak, feltoltottem es vettem hozza mobil internetet. Nem baj, nem kell ide a telekommunikacio gondoltam magamban es nekiindultam, hogy vegyek egy altuj fenykepezot, miutan a homok kinyirta a meglevot. Hosszas keresgeles utan meg is talaltam a megfelelo keszuleket, de gondoltam elotte leszedek nemi keszpenzt a kartyamrol, mert a valutam elfogyott es ha nemi komplikacio adodik akkor ne alljok ott penz nelkul. Miutan a negyedik automata sem erzekelte a kartyamat, mar elkezdtem szamolgatni, hogy a meglevo osszeggel mennyi ideig huzom meg ki es meddig juthatok el. De vegul szerencsem volt. Ugy latszik Indiaban ot az Magyar, vagyios Indiai igazsag. Fenykepezovel a honom alatt vissza az allomashoz. Ugy sakkoztam, hogy pontosan hat orakor sorra is keruljek a jegypenztarnal. Nemi varakozas es Igeeeen, kaptam alvohelyet. mosolyomat egyaltalan nem leplezve hatalmas vigyorral tavoztam a jegypenztartol. Baromi buszke voltam magamra. Persze mint kiderult egy csomo alvo hely mardat meg a vonaton, ugyhogy annyira nem volt nagy teljesitmeny. Masnap reggel megerkezve a hegy labanal, szerencsevel sikerult tiz perces varakozas utan helyetfoglalnom a Kodaikanalba tarto buszon. Ezt a kis tortenetet azert is irtam le, hogy kapjatok egy kis izelitot arrol, hogy milyen is boldogulni Indiaban, ha nem tervezed meg pontosan elore az utadat. De epp ettol izgalmas es szines az egesz na meg megmarad a szabad utvonal valasztasanak lehetossege.

A Kodaikanal fele tarto ut baromi szep volt. A hegy nagyreszet suru dzsungel boritja nehol legalabb 40 m magas fakkal. Gondoltam, ha itt fara szallnek az ernyommel, akkor csak evtizedek mulva fogjak megtalalni csontvazamat, ugyanis innen lemaszni eselytelen. Kodaikanalaban megerkezve a buszpalyaudvaron egybol odamentem a hozzam hasonlo utazokhoz, hogy megkerdezzem, merre talalom a diakszallot, mely egy viszonylag olcso szallasi lehetossegnek tunt. Mint kiderult ok is ott laknak raadasul leendo szobatarsaim es csak tegnap erkeztek meg. Harman voltak, nev szerint Andy aki egy Ausztral szorfos srac aki akupunkturas kezeleseket ad hazajaban. Vid aki fogorvostanhalgato es kishazank szomszedsagabol erkezett Szloveniabol, es Gregori. Gregori rovid kis angol csevely utan megkerdezte a bemutatkozast kovetoen, hogy "te is magyar vagy?" Gregori ugyanis nem mas mint Gergely:) Vicces, hogy Indiaban pont a kevesbe turistas helyen talakozom egy magyarral. Baromi jo tarsasag voltak mindharman. A szallasnal megerkezve egybol altdobtam egy hatast. Ugyanis mint ahogy azt a kepen is lathatjatok egy igencsak lenyugozo latvan tarult elm. Ennek a latvanynak koszonhetoen, majdnem minden reggel 6.30kor keltem hogy elvezzem a napfelkeltet. Mikozben a nap sugarai kellemesen simogattak arcomat, a madarcsicsergessel a hatterben csak bambultam a felhotakaroban uszo volgy fele legalabb 2-3 oran keresztul. Na de vissza tortenethez. Cuccomat ledobva, egybol neki is indultunk egy kis turazasnak. A kirandulas, sajnos itt kozel sem ugy mukodik, mint ahogy azt Europaban megszoktuk. Itt ugyanis csak nagyon elvetve lehet turazo osvenyt talalni, melynek koszonhetoen, foleg aszfaltozott uton lehet csak kozlekedni. Ezek is a fobb turistalatvanyossagokhoz vezetnek, mely tele van Indiai utazokkal akik neha tobb busznyi mennyisegben erkeznek. Elso ket napunkat ehhez hasonlo helyeken toltottuk, azzal probalokozva, hogy neha leterjunk az utrol, de keves sikerrel. Termeszetesen mar az elso napon megprobaltam kideriteni, hogy honnan is lehet itt repulni, ugyanis az interneten mielott kivalsztottam magamnak Kodaikanalt uticelkent, megneztem, hogy lehet e innen repulni vagy sem. A helyiek semmit nem tudtak mondani ezzel kapcsolatban, azt mondtak, hogy eddig innen megalt nem lattak senkit repulni. A harmadik napon talaltam vegul egy helyet a starthoz, de mivel a volgy szinte mindig felhotakaroban uszik, leszallot nem lattam, belerepulni meg eleg kockazatos lenne. A hegy oldala folleg fuggoleges sziklafalakbol all, ahol meg egy kicsit laposodik, ott meg oriasfak boritjak a terepet. Mit ne mondjak, nem tul idealis korulmenyek, a szarnyalashoz. Mivel a szallason folyamatosan erkeznek meg mennek az ujabb es ujabb arcok, gyakran egeszen jo informaciokkal szolgalnak. Egy Adi nevu szobatarsunk javasolta, hogy latogassunk el Vatakanalba, mely kb. egyoranyi gyalogutra van tollunk. Vatakanal egy kis telepules, ahol az Izraeli fiatalok szallnak meg tomegevel, hogy ott eltoltsenek semmittevessel 3-4 hetet. Adi is egy Izraeli lany, de o elmenekult az ottani semmitteves elol. Gondoltam egy kis lablogatasra atkoltozom oda egy ket napra, de mivel ott mindeki heberul beszel, inkabb elvetettem az otletet. A negyedik napon Viddel Nekiindultunk Vatakanalnak, ugyanis onnan egy 1000 meterrel lejebb fekfo kis telepuleshez lehet ellatogatni melyet csak labon lehet megkozeliteni. Csak egy kis osveny vezet oda, tehat se kocsi, se riksha se turista. A lefele tarto uton meg az elejen volt nehany bodega az osveny mellett ahol meg is alltunk egy teara. Tovabbindulva vegre alta termeszet lagy oleben talaltuk magunkat. Lefelehaladva csak egy egy kilatopontnal alltunk meg, hogy csodaljuk a meredek sziklafalakat. Az utunk lefele kb. masfel ket oraig tartott. Szerencsere volt egy helyi kiseronk is, megpedig egy koborkutya, mely miutan megsimogattam, egybol ideiglenes gazdajava fogadott es keszegesen mutatta az utat. A faluban megerkezve egybol megtudtuk, hogy a helyek itt folleg a kavebabok termesztesebol el. Az elso kis terecsken tobb negyzetmeternyi feluleten voltak kiszorva a kavebabok, a szaritas vegett. A falut korulbel 8 perc alatt jartuk korbe. A helyiekkel szoba elegyedve kideritettuk, hogy a lakossag 386 fobol all es hogy ide mindent gyalog hoznak le Kodaikanalbol. Meg fent a teazo helyen akartam venni egy uveg ivovizet, de gondoltam majd raer lent a faluban. sejthetitek, hogy ha ide mindent gyalog hoznak le, vizet itt sehol nem lehet kapni.  A vendegszeretetuk hatalmas volt, melynek koszonhetoen egy visszautasithatatlan ebedben volt reszunk igazi Indiai stilusban. A talals a foldon ulve tortent. Etelunket lemosott palmaleveleken szolgaltak fel, melyet termeszetesen evoeszkoz nelkul fogyasztottunk el. Az etel finomabb volt mint amit altalaban az ettermekben kapok. A vegen megkinaltak minket egy nagyon finom helyi kavebabbol keszitett kaveval. A vizhez alttermeszetesen nem nyultunk annak ellenere, hogy baromi szomjasak voltunk. Persze nem birtuk ki, hogy ne vegyunk 1 kilonyi kave babot, melyet majd hazai szaritassal, porkolessel es orlessel kell majd elkeszitenunk. Na erre kivancsi leszek. Elbucsuzva vendeglatoinktol, teli bendovel nekiindultunk a hegy megmaszasanak. Teazonknal masfel oranyi maszast kovetoen, kitikkadva megerkezve vettunk egy uveg nagyon finom ivovizet. Termeszetesen semmiben nem kulonbozott az ize az eddig fogyasztottol, de mint ti is tapasztaltatok mar ha baromi szomjas vagy, a vilagon nincs ennel finomabb dolog. Ezen a napon akartam tovabbutazni, de mivel felfele jovet lattam az uton nehany kis foltocskat ahova le tudnek szallni az ernyommel, ugy dontottem maradok meg egy estet, hogy masnap repulhessek. A varosba erve meg gyorsan megneztem egy ket muholdas felvetelt a hegyrol es ugy dotottem, hogy masnap lerepulok a hegyrol, ugyanis annak ellenere, hogy a paras felhos ido miatt nem lattam a hegy tovet, a muholdas kepekrol lattam jo nehany szantot. Gondoltam milyen vagany lesz, hogy repulve folytatom utazasomat, na meg a kalandbol is kijut megint boven, mert eleg kockazatos egy lecsuszas ez. Masnap felkelve jott a feketeleves. Felhok majden egeszen a szallasig, eros hatszellel, nap sehol. Na itt nem lesz repulve tavozas. Napomat a bazarban toltottem, kajalgatassal meg sok sok csevelyel a helyiekkel.  

A buszom este indul Ootyba, de errol beszamolot majd legkozelebb kaptok..