2017. július 21., péntek
  • Hungarian

Bónuszbrigád

Tandemrepülés

Iskolánk

India
Varázslatos India Nyomtatás E-mail

Sziasztok,

A közelmúltban hírtelen felindulásból úgy döntöttem, hogy nekiindulok életem egyik legnagyobb kalandjának, mégpedig egy két hónapos hátizsákos, vagy inkább mondjuk siklóernyős haltátizsákos túrának a varázslatos Indiába. Ez a kirándulás nem csak a repülésről fog szólni, bár hogy pontosan miről fog szólni még nem tudom, hiszen egyáltalán nincs útitervem, de erre szolgál majd a 12 órás repülőutam, hogy ott kitaláljam az első állomásom színhelyét. Kicsit hagyom magamat irányítani a sors kezétől és sodródom az árral.

A repüléseket nem kötöm kifejezett siklóernyős starthelyekhez, ahol éppen alkalmas az idő és a hely a szárnyalásra, ott egészen biztosan előkapom az ernyőt.

Felszerelésemet nem bonyolítom túl, de azért a kilókra nagyon odafigyeltem, mert mint ahogy azt tudjuk, egy nehéz pakkal a hátunkon sok túra válhat igen kellemetlen élménnyé.

Amit magammal viszek, azok a következők:

Windtech Zephyr Lite, Windsos Lite mentőernyő, Airlite beülő airbaggel, bukósisak, varió, rövidnadrág, egy 700g-os hálózsák, 3 póló, 4 zokni, alsónemű, törülköző, piperecuccok, fényképező + fényképező teleszkóp, 1 liter pálinka a gyomorfertőtlenítés végett, néhány gyógyszer, na meg az utazó legjobb barátja, ami nem más, mint a Lonely Planet. Ebben a könyvecskében minden útmutatás megtalálható, hogy ne húzzanak le, ne betegedj meg, hol szálljál meg és hogy hol mi mennyibe kerül.

Ez a felszerelés, mindössze csak 13,5 kg-ot nyom, melyből a Lonely Planet legalább egy kiló, na meg a pálinka mennyiség csökkenésével csak könnyebb lesz a csomagom.

A gépem ma reggel 8.55kor indul Ferihegyről és egy kis Moszkvai pihenővel tovább is megyek Delhibe, ahol hajnali 0.55 kor érkezem meg.

Jelentkezni igyekszem majd minden héten, de előfordulhat, hogy eltűnök kicsit hosszabb időre, meg nem tudom milyen India internet lefedettsége.

Kommenteket írjatok Facebookon, kíváncsi vagyok a visszajelzésekre, na meg az esetleg jelentkező honvágyat majd csillapítja:)

A következő alkalommal már a helyszínről jelentkezem, addig is minden jót.

Koppány   

 
Egy kis kaland Nyomtatás E-mail

Kicsit nehezkesen indult aaltz ut, kezdve azzal, hogy repulesem napjan nem aludtam egy percet sem, mert kicsit megcsusztam az elinteznivalokkal, emiatt egy ket alap dolog lemaradt, int pl. az India terkep a gpsrol. Ez jo tanulsag, hogy legkozelebb egy hosszabb utra nem az utolso 1-2 napon kell felkeszulni.

Mint ahogy azt az elozzo levelemben irtam, a sors kezere bizom magam es a sors nem hezzitalt egybol segitsegemre eredt:) Ugyanis a akikkel beszeltem Idiarol mindenki azt ajanlotta, hogy amint megerkezem Delhiben, azonnal fogjam a pakkom es huzzak onnan valami kisebb varoskaba, mert itt nagyon ramenneka turistak lekopasztasara. Egy akkora varosban ahol a lakossag 2 millioval haladja meg magyarorszaget, biztos hogy az ember bele esik valamilyn lehuzo csapdaba. Visszaterve a sors kezehez, a repulouton mellettem egy Indiai uzletember utazott, akinek van egy gyematcsiszoldaja es pont ott lakik ahova menni szeretnek, megpedig Jaipurban. Jaipurrol erdemes tudni, hogy evszadokota hires az ekszereszeterol meg a dragakoveirol (itt csak csiszoljak azokat). A repteren leszallva csomagokat kezbeveve, kileptem gyorsan az ajton, (akik mar voltak ott azt mondtak kulonleges illata van az orszagnak) hogy szippantsak egy kis India szagot. A hangulat remek volt, mindenhol turbanos alakok maszkaltak es Indiai zene szolt a radiokban, ezzel megadva a megerkezes alaphangulatat. a repteren osszeismerkedtem egy Dani nevu szraccal, es mivel neki ugyanaz volt az uticelja mint nekem ugy dontottuk hogy kozosen vesszuk fel a harcot az ismeretlennel szemben es egy ket napot kozosen utazunk mig felvesszuk a hely ritmusat. Kezdeti problemanak a mobilom jelentkezett, ugyanis van vagy 7 mobilszolgaltato, de egyik vonalat sem fogadta el a vodas kartyam, emiatt egyaltalan nem tudtam kommunikalni, marpedig neha egy egy smsre szukseg van. A kozlekedes fortelmes. Olyan hogy savok az uton nincsenek, ha lenne se ernenek vele semmit, mert itt ugyan elofordul, hogy egyes rhiksas a forgalommal szemben haladva probalja magat atharcolni a nagyvaros nyuzsgo forgatagan. Az ilyen aprosagoknak koszonhetoen a 250 km tavot Jaipurig ropke 5 ora alatt tettuk meg egy ket nehol-harom savos autopalyan. Reggel hatra erkeztunk meg a ebbe a kisvarosba mely akkora mint Budapest, csak eppen masfelszer annyi emberrel. A szallas amit kineztem utitarsambol a Lonelybol, termeszetesen ilyenkor zarva volt, keritettunk magunknak gyorsanegy masik lakot, megpedig a Pink City Guesthousban. Mint mindenhol, itt is alkudozassal kellett kezdeni, mert azt hiszik, minden feher ember bore alatt egy Bill Gates bujik meg es masfelszer annyit kernek mint amit valojaban kell fizetni. Most a harmadik nap utan azt kell mondanom, hogy eleg sz..rul sikerult ez a alku, de a altlenyeg hogy volt vegre egy hely ahova le tudtam dolni aludni 48 oras ebrenletem utan. Par oracska pihenes utan nekivagtam egy kis varosnezesnek. Elmentem az ovarosba egy bazarsorlatogatasra, meg megneztem nehany 1700 evek beli epuletet, az epiteszetuk lenyugozo. Ami nem maradhatott ki az a varoskozpontban talalhato Hawa Mahal. Ez ugyanis a szel temploma es sikloernyoskent, eretneksegnek tartottam volna kihagyni:) Az etkezes is batortalanul indult, de mivel 1 liter palinka bevetesre keszen all a hatizsakomban, hamar belejottem ebbe is. Este hazaerve, mar csak egy dologra vagytam es az nem mas mint egy forro zuhany. Nos ezt bebuktam. Meleg viz ugyani nem folyt a csapbol. egy gyors mosakodas es kesz ivoltam a mely alomra. A kovetkezo napon a nagy latnivalokat vettuk celba. Elmentunk Amberbe, ami a hegy oldalaban fekvo palotajarol es a hegy tetejen ulo erodjerol hires, baromira lenyugozo latvany, a kep remelem egy apro reszet visszadja a hangulatnak. Ide mar tomegkozlekedve mentunk a rikshak hasznalata helyett, ez ugyanis a tizedebe kerul. Meg tomegkozlekedve mindig mokasabb az ut,mert mindig beszelgetni es baratkozni akarnak velunk a helyiek. Itt megertettem hogy Matyi baratom miert mondta azt, hogy, ne felj Koppany, itt egyedul biztos ne fogod magad erezni. Megerkezve a hegy labanal, a felfele tarto uton megprobalkoztam a altkigyobuvolessel, egy Carlos nevu kobrat akartam elkabitani, lagy furulyadallamommal, de mintha csak agreszivebbe valt volna ugyhogy abba is hagytam. Mindigis tudtam hogy nem vagyok muzikalis alkat, de Carlos most ezt be is bizonyitotta:) Persze a kigyoidomar leakart gombolni egy valagnyi rupiara, de nem hagytam magam:) Maga a palotaba meg a varba, egeszen borsos a belepo. Ket fele jegy van, egy a helyieknek es egy a Bill Gateseknek, ami ele neha a tizszeres szorzot kell rakni. Itt termeszetesen alku nincs. Az egesznapos varlatogatas utan hazaterve szoltam a portan, hogy szeretnekmeleg vizet a furdeshez, mire ok mondtak, no problem, 10perc. Fel ora mulva nyitogattam meg mindig a csapot es semmi. Egyszer csak kopognak es az egyik srac meghozta a meleg vizemet egy 10 literes vodorben:))) Na ezt mar nem birtamen en se ki rohoges nelkul:))

Mivel folyton leszolitanak az utcan, meg aznap talalkoztam egy fiatal sraccal akirol kiderult egy rovid csevely utan, hogy onkentesen segedkezik egy szegeny gyerekek tanittatasaval foglalkozo iskolaban. Hamar meg is beszeltem vele, hogy masnap meglatogatom a sulit, hogy belekostoljak az igazi India izebe. Reggel 9.30-kor talalkoztunk a szalloda elott es elmentunk az `` Iskola``-ba. Amikor megerkeztem egy favellas ``Gipsy`` szegenynegyedben alltunk meg (ezt o mondta). Gondoltam na Koppany eddig sokmindent megusztal de ebbol nem fogsz eppen kikerulni. Egybol el is mentunk a hazikojaba ahol meghivott egy kis teara, na meg reggelit is akart adni, de annak ellenere, hogy baromira ehes voltam, nagy nehezsegek aran vissza tudtam utasitani, ugyanis a konyaba bepillantva egy  riadtan felreppeno legyfelho ovatoosagra intett. Az occse tartott is nekem egy kis helyi nepzenei eloadast eneklesselalt egyutt. Ezutan ellatogattam az iskolaba ami, nem volt mas mint egy bodega, belepve a korulbelul 2,5X2,5 meteres ``terembe``, leultem a foldre es beszelgetve uj baratommal szepen beszivarogtak a kis gyerkocok, akibol nem volt tul sok, mert eppen szunet volt. Aztan kezdodott a zenelos doboloora. Aranyosak voltak nagon a gyerkocok, de mindenek ellenere ovatossagra intett ez a tortenet, mert ez balul is elsulhetett volna. A srac masnapra a guidomma valt es meg abban is segedkezett hogy legyen egy helyi mobilkartyam. Mivel neki is volt egz un. Tuc Tu-ja, ez a haromkereku motoros rhiksa, egesz nap ingyen furikazott, annyi hogy a vegen takoltam a jarganyaba nemi uzemanyagot. 

A mai napon elhagyom a varost, mert besokaltam a zajtol, emberektol, buztol. Egy aprocsak kis faluba megyek, ez most tenyleg falu, kb 1000 lakosa van. A helyet Pushkarnak hivjak, es itt talan mar repkedni is fogok.

Kalandajim ahmarosan folytatodnak.....

 

 
Shanti Shanti Nyomtatás E-mail

Miutan Jaipurban megerkeztem a buszmegalloba, egyetlen vagyam volt, megpedig elhaaltgyni ezt a nyuzsgo, szmogos es hangos varost, amilyen gyorsan csak lehet. Uticelom Pushkar volt, ugyanis a lonelyban olvastam, hogy ez egy csendes kisvaros, tele bazarokkal es sok latnivaloval. A buszomat megpillantva, vegre sinen ereztem magam, ugyanis itt Indiaban csak akkor biztos az utad, ha mar a jarmuvon ulsz. A busz korul lattam meg egy europai vonasokkal rendelkezo, kicsit kobcos, szakallas emberket varakozni. Viszonylag hamar oszebaratkoztunk. Az arcan latszottak Delhi, Agra es Jaipur sokkolo nyomai:) O kicsit nehezebben viselte a nagyvarosi nyuzsgest, na meg tul volt egy kemeny gyomorrontason. Luka egy 33 eves olasz fenykepesz, viszonylag jo humorerzekkel, igy nemi csevellyel meg rohogcselessel hamar el is telt a 4 oras buszut. Mar a megerkezes elott 10 peccel egy Indiai utas leszolitott a buszon es elkezdett velunk csevegni. Mint kiderult van egy hotelje a testvereivel es mar a buszon megprobal lecsapni a kundsaftokra. Ugyesen csinaljak altnagyon, mert nem igazan tolakodoak es nagyon jol vezetik fel maga a parbeszedet. Termeszetesen a buszrol leszallva, hat masik hasonlo ember megtalal azzal, hogy vannak olcso szobak. Lukaval ossze is butoroztunk az ittletunk alatt, ezzel nem keves rupiat a zsebunkben tartva. Melegviz itt mar volt, de csak csurgadozott a zuhanyrozsabol.

A mondas szerint Brahma a foldre hullajtott egy lotuszviragot, es igy keletkezett Pushkar. Ezt a helyet megpillantva el is hittem mind ezt:) Gyonyoru szinekben pompazo bazarsorok, indiai zenevel fuszerezve, rengeteg finom etel, fantasztikus kilatas a hegyekre. A helyiek mottoja a shanti shanti, mely annyit jelent, hogy csak szepen lassan, semmi kapkodas es semmi stressz. Nem is kell mondanom ez nekunk jol ment, sot annyira, hogy vegul 2 nappal tovabb maradtam mint ahogy azt eredetileg terveztem, de ezzel itt mindenki igy van.

Pushkar kozepen egy kis tavacska talalhato, mely termeszetesen szent terulet. Ennek koszonhetoen altrengeteg mondvacsinalt pap talalhato a bejaratoknal, akik egy szep kis osszegert meg is aldanak egy kisebb ritualeval osszekotve. Baromira eroszakosak tudnak lenni. A partot csak mezitlab lehet megkozeliteni, es a szent mosakodas miatt fenykepezni tilos. Mondjuk ez inkabb csak a nok lekattintasara vonatkozik, fedetlen felsotestuk miatt. Ez egy kicsit ellentmondasos is volt az en europai eszemnek, mert az utcan meg mindenhol, meg a fejuket is kendovel fedik, itt meg a vilag szeme lattara ledobjak a felsojuket.

Nos ezen a kis helyen mit is csinaltam 5 napig? Nem tul sokat:) Inkabb csak labat logattunk, shoppingoltunk, megmasztunk 2 hegyet amin egy egy templom talalhato.

altMivel ez az utazok kozkedvelt celpontja, rengeteg hozzank hasonlo emberrel talalkoztunk, egy igazi turistaparadicsomnak is mondhato. Szinte minden nap osszeismerkedtunk 3-4 emberrel. Harom nap utan mar nem tudtunk ugy vegig menni az uton, hogy ne talkozunk ismerosokkel. Vettem magamnak egy buggyos nadragot is, meg meg nehany kisebb kiegeszitot, hogy kicsit ledobjam magamrol a Bill Gates kulsot. Viccesen ereztem magam elosszor ebben a szerelesben. Mindenesetre baromira kenyelmes.

Tegnapelott reszt vettunk egy ket oras Tabla tanfolyamon. A Tabla az egyik nemzeti hangszeruk, mely ketto kis dobocskabol all. Gondoltam ha mar a kigyoidomitas a furulyaval nem megy, megprobalkozom a dobolassl. Nemi fejlodes lathato volt muzikalitasomon. Minden esetre a tanaron nem lattam, hogy agresszivve valt volna ugy mint a kigyo:) Itt, ket huszoneves franciaval talalkoztunk, akikkel lehet, hogy majd meg osszefutok lent delen. Akik mar evek ota latogatjak Indiat azt allitjak, hogy kicsi ez az orszag es folyton osszefutsz az orszag mas talyan, az itt szerzett ismerosokkel.alt

Repulni sajnos nem tudtam, mert elbalekoltam az engedelyt. Gondoltam jo fiu leszek es bemegyek a helyi rendorsegre es megkerdezem kell e engedely. Azt mondtak, hogy kell es, hogy a szomszed kisvarosban meg is kapom. Relaxalos kis napjaimat nem akartam azzal tolteni, hogy engedely utan rohangaljak, emiatt inkabb kihagytam. Tanulsag, legkozelebb repulni kell, aztan lefizetni a rendort ha elkapnak, felteve ha egyaltalan elkapnak.

Most eppen a buszomhoz tartok, hogy tovabb alljak egy kicsit nagyobb de szinten nyugis varosba, melynek neve Bundi.

 
Bundi es a nagy ut Nyomtatás E-mail

Elkovetkezett a reggel, hogy elhagyjam pushkart. Az igazat megvallva kicsit le voltam strapalva, ugyanis nem vagyok egy nagy szeszelo, sotalt szinte sosem iszom, a palinkakuranak koszonhetoen kicsit kikeszult a gyomrom es nem aludtam tul jol az utobbi ket ejszakan. Abba is hagytam a fel liternyi hungarikum csapolasat es meglepo modon kezdek jobban lenni. Eddig akarhova utaztam, mindig talalkoztam turistakkal akikkel csevegni tudtam az ut alatt, gondoltam itt sem lesz ez kulomb. Hamar kiderult hogy tevedtem, turista rajtam kivul egy szal se. A busz annyira tomott volt, hogy ulohely sem jutott, de mivel csak egy harminc perces utrol van szo, nem okozott kulonos gondot az alldogallas. Kisertetiesen hasonlitott a tortenet a Paty-Budapest utvonalra a Volannal. A reggeli orakban ott sem talal az ember ulohelyet es egymashoz preselve kell vegig alldogalni az utat. A buszon viszonylag nagy volt a hangzavar, a sok hindi nyelven folyo parbeszedek kavargasa miatt, mely igen kellemetlenul erintette az eppen labadozo szervezetemet. Nem volt mas hatra, mint elo a fejhallgatomat  na meg Kid Rockot. Ezt meg ok sem tudtak tul uvolteni.

Kovetkezett egy atszallas Ajmerben aztan nekiindultam 5 oras buszutamnak Bundiba. Bundirol azt olvastam, a altlonelyban, hogy ez egy igazan nyugodt kisvaros es a sok palota meg varrom mellett a varos latvanya is lenyugozo, mert a hazak kekre vannak festve. Gondoltam ezt latni kell. Lehet azert mert turista vagyok, vagy valami mas okbol kifolyolag, a buszon talalhato 3 leg sza...bb ulohelyek egyiket adtak nekem. Mint ahogy az a kepen is latszik, ugy utaztam mint egy szardinia. Bundiban megerkezve mar sotet volt es 1 oraval tovabb tartott mint ahogy kellett volna, osszesen 5 orat. Uj taktikamat alkalmazva odamentem az elso rikshashoz es megkertem, hogy vigyen egy olcso szallashelyre, mely maximum 250 rupiaba kerul (ez kb. 1200 Ft). Termeszetesen valamivel olcsobb szallast mindig lehet talalni, de akkor ra kell aldozni nehany orat es az az igazsag, hogy egy hosszabb ut utan nincs tul sok kedvem hozza. A rikshasokkal mar az elejen mindent kell tisztazni, az arat, hogy mennyiert visz el na meg azt is ha dragabb a hely mint ahogy megbeszeltuk, akkor nem fizetem ki a fuvart. Megerkezve a hotelnal kicsit meglepodtem, mert az eddigiekhez kepest ez sokkal nivosabb volt es draga helynek tunt. Belepve, kapasbol meglattam egy turista kulsovel rendelkezo not, akivel egybol el is kezdtem csevegni. Mint kiderult o tobb mint egy honapja van ezen a helyen es eli lustalkodo mindennapjait. Neha festeget egy ket portret ezzel megkeresve 1-2 napra a betevojet. Kepeit latva, nem csoda, hogy kaposak. Vegul odaerve a recepciohoz, szemreveteleztem a szobat es mitne mondjak igen csak tetszett amit lattam. Ujonnan renovalt epulet, agy meg furdo tiszta es az ara mint elobb leirtam 250, ja es volt meleg viz HURRAAAAAA. Masnap altreggel feltantorogtam az epulet tetejen talalhato etteremhez, hogy regelizzek. Csak ekkor lattam meg milyen remek helyen vagyok, uggyanis panoramas kilatassal rendelkeztem az egyik fo latvanyossagra, megpedig a palotara meg az erodre. Reggelizes kozben megismerkedtem egy Nao nevu Japan lannyal, aki egy 6 honapos kis utazason van. O minden reggel 2 orat jogazott a teton. Hihetetlen, milyen hajlekony volt, mar elore latom, hogy ha elmegyek joga tanfolyamra milyen esetlen leszek. Naoval rohogcselve megallapitottuk mar az elso reggel, hogy kek varosnak nem igazan neveznenk ezt a helyet , mert a hazak zome barna. Reggeli utan nem is huztam tovabb az idot, nekiindultam a palotalatogatasnak. Mar messzirol latszott , hogy ez a palota sokkal romosabb allapotban van mint az Amberben talalhato, mindenesetre itt is szep kis osszeget kertek el a belepoert. Romos allapota miatt viszont az egesz epuletnek volt egy nagyon misztikus es romantikus hangulata, amely nekem nagyon tetszett. A palotaban vegul talaltam egy arnyekos teraszt ahonnan gyonyoru kilatasom volt az egesz varosra. Es valoban, a varos gyonyoru egkek szinu volt. Leulve a teraszon kicsit hagytam magamba ivodni ezt a pillanatot. Mire eszbekaptam, rajottem, hogy tobb mint fel oraja uldogeltem ott. altNehezen raveve magam a tovabbindulasra, nekilattam a hegy megmaszasanak, hogy az erodot is meg bebarangolhassam. Az erod bejaratanal azt mondtak, hogy vegyek magamhoz egy botot, mert tele van majmokkal, akik neha eleg szemtelenek szoktak lenni. Termeszetes toluk lehetett botot vasarolni:) A majmok itt olyanok mint nalunk a koborkutyak. Rengeteg van beloluk az utcakon, haztetokon es fakon. Veluk csak annyi a gond,  hogy adott esetben bemasznak a szobadba es elcsenik nehany cuccodat. Nao meselte, hogy neki az Ipodjat akarta lenyulni egy majom, de vegul sikerult elcserelnie egy cukorkara. Szerintem jo csere volt:) Az erod meg nagyobb elmeny volt. Olyan erzes volt mintha Maugli lennek aki a fak es lianok altal benott romok kozott maszkal, mar csak azt vartam mikor ugrikk Shir Khan  tigris valamelyik bozotbol elo. A helyiek azt allitjak, hogy Kipling itt irta meg a Dzungel Konyve egy reszet. Mondjuk itt indiaban ropkodnek a legendak, allitolag Jezus is indiai egyes helyi szerint. Az erodben vegul talaltam egy remek kis kilatot ahova le is heverdtem. Itt rajtam kivul volt meg 2 francia latogato is. Hevereszes kozben egyszer csak felbukkant egy majom amely leult tolunk nem messze. Nezegettuk milyen aranyos, aztan egyszer csak felallt es elkezdett jarkalni. Mikor elkezdett felem kozeledni, sejtettem, hogy valamit fontolgat a kis kobakjaban. Amint odanyultam hatizsakomert, hirtelen odapattant es elkapta o is. Elkezdtuk huzogatni ide oda, az egeszalt ugy festett mint egy kotelhuzo verseny, mikozben mondtam neki magyarul a magamet o meg nekem majomul a magaet. Vegul a kezemben levo ures vizespalckal odacsaptam parat, mirefol elengedte zsakomat es felhaborodva es duzzogva odebb allt. Ferreertes ne essek ezek nem azok a aprocska majmok mint az allatkertben akiknek odanyujtod az ujadat, hogy megfogdossak. Ezeknek hatalmas foga van es fertozeseket terjesztenek. Kicsit paras is volt a helyzet.

A kovetkezo napra nem volt tervem, gondoltam sodrodom egy kicsit az arral. Reggeli utan egy ket a hotelben dolgozo sraccal kiultunk az egyik kopadra a varhoz vezeto uton es bandazgattunk egy kicsit. Ezutan elmentem a helyi piacra kicsit setalni. A tobbi varoshoz kepest itt az a baromi nagy kulonbseg, hogy nem szolit senki le az utcan, hogy vegyel valamit, vagy adjal penzt meg egyebek. Bundinak emiatt sajatos laza hangulata van, ugyanis emiatt nem erzed magad annyira turistanak. Visszafele jovet beultem egy kicsit szakadt teazoba, ahol az eddigi legfinomabb teat ihattam meg es mivel kiszurtam, hogy velunk szemben az utca masik felen altsakkoznak, gondoltam megnezem hogyan jatszanak. Nem is kellett tobb. A mellettunk levo internetezo helyet uzemelteto srac elo is kapott egy sakktablat es mehetett a jatszma, sajnos kicsit figyelmetlen volt az ellenfelem es konnyedszerre atadta a gyozelmet, mar a jatek elejen. Itt Rajasthan megyeben a gyerekek koreben baromira kozkedvelt a sarkanyeregetes. Mindig a haztetorol huzzak fel, de mar lattam, hogy valaki ablakbol inditotta. A levegoben aztan mindig nagy csata dul. Itt az a cel, hogy a masiknak a zsinorjat elvagjad a sarkanyod zsinorjaval. A Papirsarkanyok c. filben lehet ilyen versenyt latni. A sakkjatszmat letudva hazafele menet meg is alltam az egy sarkanyokat arulo bodenal. Be is vasaroltam magamnak 2 sarkanyt meg hozza nemi zsinort. Vicces mert ugy, hogy le lettem huzva, osszesen fizettem erte 250 Ft-ot:) Otthon megerkezve egybol felrohantam a haztetore es nekilattam az eregetesnek. Mit ne mondjak meg gyult vele a bajom, mig nyertem nemi magassagot. Mire kezdtem belejonni, kezdett ram esteledni, ugyhogy behuztam sarkanyom, hogy leulhessek vacsorazni. Baromi kenyelmes hogy minden szalloda tetejen van etterem, ezzel sok setat meg keresgelest megsporoltam.

Masnap ugy dontottem, hogy berelni fogok egy robogot, ugyanis a hotelben dolgozok emlegettek egy nagy vizesest. Ki a termeszetbe, gondoltam ez az ami kell nekem.alt Kicsit azert voltak aggalyaim, mert az emberek ugy vezetnek itt mint az orultek. De sokszor vizsgalgatva a forgalmban torteno viselkedesuket rajottem, hogy van egy fo szabaly. Ha valaki eloz es veled szemben jon a te savodban, nem szamit kinek van elsobbsege, ha kissebb vagy akkor utat kell neki adni, legtobbszor ugy, hogy akar le is kell huzodni az utrol. Ernyos felszerelesemnek koszonhetoen volt bukosisakom is, itt ugyanis ilyet nem kapsz es senki nem is hasznal. Utam kicsit hosszabbnak bizonyult, mint gondoltam, ez a kiruccanas ugyanis a remek utviszonyoknak koszonhetoen kb 40-45 km/h val tudtam csak menni, na meg el is tevedtem egy kicsit a sok kerdezoskodes ellenere, ugyanis tabla egy szal se. Szetfagyva megerkezve, alulotozottsegemnek koszonhetoen, a vizeses fensikjan talaltam magam. Baromi jo latvany volt ahogy lanezve a 30-40 m es szakadekon lattam a volgyben burjanzo dzsungelt. Lefele bambulva mint ha csak egy filmbeli jelenetet latnek, egyszer csak elrugaszkodott egy hatalmas ragadozo madar, melynek a szarnyfestavolsaga legalabb 2 meternek tunt. A fensikon volt egy templom is, melytol egy lepcso vezetett le a vizeseshez. Lent altmegerkezve, mar tudtam, hogy itt is hozamosabb idot fogok eltolteni. A parton uldogelve, megismerkedtem Carolineal egy nagyon szep Francia lannyal, ugy dontottunk, hogy teszunk egy kis turat a lefele a folyovolgybe, mert az egyik rikshas azt allitotta, hogy ott vannak osi festmenyek a falon. Egy kilometeres boklaszas utan visszafordultunk, mert semmit se lattunk azokbol a festmenyekbol. Lehet ez volt a rikshas bosszuja, hogy nem az o jarganyaval jottunk:) A parton aztan elvaltak az utjaink, mert o visszament Bundiba, elotte azert megbeszeltuk, hogy egyutt fogunk vacsorazni. Kicsit meg a parton henyeltem a vizeset bambulva, labamat a vizbe logatva, vegul visszaindultam es meg tettem egy ket kort Bundi korul. A ropke kis vacsorarromancunk nagyon kellemes volt, de sajnos nekem meg aznap este tovabb kellett allnom, mert most az unnepek kozeledtevel mindenki delre utazik es szinte egyello a lehetetlennel jegyeket kapni. Majden engedtem a romanc kisertesenek, de vegul inkabb a vilaglatast valasztottam:)

A vonatom reggel 5.30 kor indult Ajmerbol, ami azt jelentette, hogy addig volt meg egy 4 oras buszutam. Annak ellenere, hogy rahagytam tobb mint ket orat a vonat indulasaig, azert izgultam egy kicsit mert a buszom, kb 1 oraval kesobb erkezett mint kellett volna. Most jo sofort fogtam ki, mert ropke 4 ora alatt ott is voltunk, ami mint kiderult nekem nem volt annyira jo, mert mint ahogy azt a kepen lathatjatok, itt a vasuti varo kicsit maskent van tomve mint altotthon. Szinte lebujjhegyen kellett kozlekedni, hogy talaljak egy egy helyet ahova lepni lehet a sok foldon alvo embertol. Ezek nem hajlektalanok vagy ilyesmi, mert a jol oltozott 5 fos csalad is egy masodperc alatt kialakitotta a kis agyat, amin ataludta a fel ejszakat, mig meg nem jott a vonat. Mivel kint kb 7 fok volt , inkabb a tomott varot valasztottam. Kerestem magamnak egy kis talpalatnyi helyet es ott alldogalva vartam a vonatom erkezeset. Alvohelyes jegyet vettem, mert ez a ropke kis vonatut delre 38 oraig tart. Amikor megvettem a jegyet a helyi utazasi irodaban, azt montak, hogy 6 alvohelyes egy fulke es hogy 4 izraelivel leszek egy kocsiban, hogy ne unatkozzak. Gondoltam remek, mert igy vegig szorakozhatjuk az utat. Belepve a vagonomba, megkerestem a helyem. Kapasbol rajottem, hogy ok mashogy ertelmezik a 6 fot egy kabinban, ugyanis itt 8 agy volt, csereben sehol nem volt se ajto se semmi, ami azt jelenti, hogy az egesz vagon egy nagy kozel 80 fos halokocsi volt:) Szerencsere en a felso agyat tudhattam magamenak, ahol gyorsan meg is agyaztam. Mivel igen huvos volt es nekem csak egy exralight halozsakom van, mely nem igazan tart melegen, elokaptam ernyomet, melybe meg bebugyolaltam magam. Egybol johetett is a mely allom, mert nem aludtam egy percet sem eddig. Utazasom alatt mind ket alkalommal alvasombol, a folyamatosan a vagonokban cirkallo, arusok uvoltozese ebresztett, akik banant, edesseget, rizseseteleket meg sok minden mast arultak. Ez baromira kenyelmesse teszi az utat, mert olyan nintha egy 38 oras etteremben utaznal, csak eppen baromi gyenge valasztekkal, viszont mindent oda hoznak eled. A fo slager a tea volt, amibol naponta legalabb hatot ittunk meg. Az Izraeliek jo fejek voltak, de ahogy ok is faradtak el az ut soran, annal inkabb valtottak at a heber nyelv hasznalatara. Mely egy kicsit unalmassa tette szamomra az ut egy utolso szakaszat. Vegallomasunk Hospet volt. Itt 9.30 kor erkeztunk meg. Keves idot vesztegetve fogtunk egy rikshat mely elvitt minket a celallomasunkhoz. Hampiba, de errol majd legkozelebb:)

 

 

 

 
Allatsimogato a majomhegyen Nyomtatás E-mail

Barataim azt mondtak, hogy Koppany, ha Indiaba mesz, akkor egy helyet mindenkepp meg kell latogatnod es ez a hely nem mas mint Hampi. Gondoltam jol vanalt, felveszem az utvonallistara. Hospetben megerkezve a hoszzu vonatozas utan, egybol fogtunk a ket Izraeli lannyal egy rikshat, amely ketszeres aron vitt el minket Hampiba. A ketszeres arat azzal indokolta, hogy mivel nagyon keso van, nem lesz visszafele fuvarja es igy neki ez az ut veszteseges. Mivel harom fele osztottuk a fuvarunk koltseget, annyira azert nem volt veszes. Hampit egy kis folyo szel kette, ahol az egyik oldalon az osszes latvanyossag talalhato, a Lonely megis azt irja, hogy a legtobb turista a tuloldalon szokott megszallni, mert sokkal termeszetbaratabb a kornyezet, es sokkal hangulatosabb az egesz legkor. Termeszetesen ilyen keson mar nem visz utasokat a folyot atszelo motorcsonak, emiatt elso ejsakankat a latvanyossagok oldalan toltottuk. Masnap felkelve egy gyors vodorontozos zuhanyt kovetoen, el is mentunk csonakazni egyet es el  kezdtunk keresgelni egy kis hangulatos szallast. Kisi ido utam megtalaltuk  Hema Guest Haus-t, amely tele  volt kis bungallokkal es fuggoagyakkal. Gondoltam nem is kell nekem tobb, hogy a hosszu ut altal megfaradt testemet kicsit megpihentessem. Cuccainkat lepakolva egybol, irany az etteremreszleg. hogy reggelizzunk. Leulve a szomszed asztalnal beszelgetett egy fiatal srac meg egy lany, akiknek az akcentusarol eggybol kihallottam, hogy nemetek. Ok Lukas es Laura. Baromi laza altkedves es jofej nemetekrol van szo, ami azert nem olyan gyakori. Reggeli utan, meg is beszeltuk, hogy berlunk bicikliket, hogy kicsit bejarjuk a kornyeket es csak masnap megyunk at a tuloldalra, megnezni a rengeteg epiteszeti latnivalot. Itt delen a kornyezet igen csak megvaltozott. Hampi tele van palmafakkal, es rizsultetvenyekkel es oriasi gombolyu sziklakkal, melyek kozul nehany ugy nez ki mint ha mindjart legurulna e helyerol. Mintha oriasok rakosgattak volna egymasra oket. A homerseklet verge atvaltott egesz napos rovid nadrag polo idoszakra, ugyhogy a napnyugta utani fagyoskodasnak vege. Valto nelkuli bringainkra felpattanva, a helyiek altal ajanlott tavat tuztuk ki elso uticelunknak. 15 eve nem igazan ultem biciklin, ugyhogy kulonosen elveztem a bringaval valao tekergetest. A tavat megtalalva egybol kiultunk a gat szelere, vizsgalgatva a kornyeket es ki is szurtunk egy baromi jo kis ugralo helyet. Ott uldogelve megerkezett egy ujabb kis turista csoport kb 10 fovel. Egyutt tovabb allva elindultunk az ugrallo helyhez, hogy megmartozzunk. Mint kiderult nem is olyan alacsony, korulbelul 8 m magas volt. Ez mar az a magassag, ahonnan semmilyen trukkos csavart ugrast mar nem merek ugrani, mert ha itt hibazok, az aztan hatalmasat ut. Kis kiegeszites keppen az egyik helyi hozzatatte, hogy nyaron neha felusznak a folyon a krokodilok, hogy itt pancsoljanak. Ettol persze most nem kellett tartanunk. Ha megis, akkor elmeseltem nekik, hogy raugrok a krokodil hatara es kiszorfozok vele a partra, amelyre mar a vadi uj krokodilcsizmammal fogok kilepni. Kicsit hitetlenkedtek benne az igazat megvallvaJ A furdozest kovetoen a tovbbindultunk, hogy megkeressuk egy hegy tetejen talalhato templomot, ami azt jelenti, hogy talan repulni is lehet onnan. Nemi tekergetes utan meg is talaltuk a turistak altal ‘’Majomtemplomnak’’ becezett, valodi neven Hanu Man templomot. Hogy miert is becezik igy, nem nehez kitalalni. Felmaszva a hegyre, csodas kilatas tarul elenk. Korulnezve kapasbol talaltam nehany helyet ahonnan el tudnek startolni az ernyommel. Termeszetesen nem volt nalam, de az nem jelenti azt, hogy nem fogok visszaalt latogatni. A hegyen el is toltottunk egy ket orat a kilatast meg a majmokat csodalva. Mikozben a leultem az egyik kokorlatra es elvezkedtem a kilatasban, volt egy majom egy piros kotelbol font nyakorvvel, amely igen csak produkalta magat nekunk, nagyon aranyos volt. Azta egyszer csak kiszurt engem a sok ember kozul es kozelitett felem. Mi mas kellhetett neki mint a taskamJ Na jo most en voltam a hunyo, mert volt nalam egy csomo banan es valoszinuleg megerezte az illatat. Mivel olyan jo fejnek tunt, gondoltam megszanom es adok neki egy banant. Elokotoraszva egyet, elkezdtem meghamozni, es gondoltam elosszor oda adom a hejjat, ugyanis Bundinal az erodben nagy eloszeretettel fogyasztottak. Mikozben hamoztam a banant a majom egyszer csak odapattant a karomra, helyetfoglalt rajta es kikapta banant a kezembol. Kapaszkodva polomban szepen lassan elkezde majszolatni a banant. Baromi aranyos volt. Nem mondom kicsit paraztam tolle, de inkabb elveztem ezt az egesz helyzetet. Miutan elfogyasztotta, ugy gondolta, hogy nekilat a tobbi banan elokutatasanak, de ezt mar nem hagytam. Meg napnyugta elott visszatekertunk, de mar a visszafele uton ereztem, hogy nagyon megkapott a nap, annak ellenere, hogy egesz nap volt rajtam sapka, meg kentem magma napkremmel. Otthon megerkezve szembesultem azzal, hogy kaptam egy igen eros napszurast. Ez sajnos ki is iktatott engem a kovetkezo masfel napra, mind ezt kombinalva nemi hasmenessel. Masfel napnyi agybanfekves utan kezdtem magamhoz terni es ismet aktiv eletet elni, termesztesen kombinalva nemi bringazassalJ Ez a tortenet sajnos elegge legyengitett az utanna kovetkezo ket altharom napra es nem tudtam annyira elvezni a tortenteket teljes egeszeben. A masodik bringazos napon, most az ernyom vegig a hatomon volt, mert tudtam, hogy ma a nap vegen szarnyalni fogok. Delutan 4 korul megerkeztem ismet a hegy labanal, hogy megmasszam. Fent megerkezve, ismet ra kellett jonnom, hogy a szel iranya nem az igazi, mert mindig a hegy elere fuj. Sebaj, keresve magamnak egy kis starthelyet, nekialltam kipakolni a cuccomat. Kapasbol akadt ket kissrac aki nagy erdeklodessel segitett nekem a felkeszulesben. Egy simanak tuno szikla tetejen teritettem ki az ernyomet, ahonnan nagy szenvedes volt a startom, mert mindig leakadtak a zsinorjaim. Mivel semi szin alatt nem akartam zsinort szakitani, inkabb ket harom alkalommal indultam neki a startnak. Kesobb kiderult, hogy repultek itt mar elottem es hogy annak a sracnak sikerult parat elszakitania. Termeszetesen nem tartott semmit a hegy. Sebaj, lent leszallva ismet nekiindultam a hegynek. Felfele menet, ugy ereztem magma mint valami super star. Mindenki megallitott, hogy mennyire allati volt amit csinaltam es, hogy mennyire orulnek neki, hogy talalkozhattak velem. A nem levegoben maradasom altal letort egomat kellokeppen felhizlaltak ezzeJ. Nem tudtam, hogy ennyire vagany dolog, ha nem birok megmaradni a hegyenJ A kovetkezo kor mar job volt de 10 perc utan itt is a foldon voltam. Kellokeppen elfaradva, hazatakertem, hogy elkezdjem osszepakolni a cuccaimat, hogy felkeszuljek a holnapi tavozasomra. Karacsony estet a nemetekkel toltottem egy etteremben. Ez volt az az este amikor igazan honvagyam volt, folleg miutan belegondoltam, milyen finom etelkoltemenyek vannak eppen otthon. Belegondolva meg most is ossze fut a nyal a szamban.

Mivel vonaton szabad hely mar nincs es en ugyis ejszaka akarok utazni, egy alvohelyes buszra vettem jegyet. Sajnos itt is csak ulohely vasarlasara volt lehetosseg. Masnap reggel elhagyva szallasomat, odasetaltam a csonakhoz es helyet foglaltam. A kovetkezo utas aki mellettem helyet foglalt, egy bambuszbol keszult fuvolaval a kezeben erkezett. Masik ket baratja kezeben dobok voltak. Nem is kellett tobb, hogy kicsit beszelgessek vele es megkerjem mutassa meg a hangjat. Nagyon szepen szolt, szinte simogatta a lelkemet. Kiderult, hogy egyutt szoktak orszagszerte fellepni. Egy perc utan elkezdtek egy rogtonzott kis jammelest. Baromi jo volt a hangulat. A tuloldalon megerkezve, megkoszontem nekik ezt a remek kis elmenyt es elkezdtem keresni egy ettermet, ahol ledobhatom a cuccaimat, hiszen a latnivalokbol, altnem lattam meg semmit. Megtalalva remek kis helyem, megigertem nekik, annak ellenere, hogy nem kertek semmit csereben a cuccom raktarozasaert, hogy tavozasom elott naluk fogok vacsorazni. Hampi maga baromi jo kis idoutazas. A varos tele van tobb evszazados romokkal, melyek kinezetre leginkabb a maja templomokra hasonlitanak. Persze ezt kizarolag az en nem hozzaerto turistaszemeimmel latom igy. Annak ellenere, hogy kozel vannak egymashoz a templomok, el lehet itt boklaszni egesz nap. Egyetlen helyen kellett csak belepot fizetni, ami raadasul elegge borsos volt, folleg ugy, hogy nem volta akkora durranas. Kulturalis korutazasomat az ettermi vacsoraval zartam. Utanna fogtam egy rikshat es elindultam hospet fele a buszomhoz. Hampi is tobbek kozott egy olyan hely, ahol vigan el lehet tolteni akar egy hetet is, de mivel India hatalmas es tele van sok jo helyel, nem volt vesztegetni valo idom, folleg ugy, hogy bebuktam egy napot a napszuras miatt.

 

A Buszutazas

A buszutazas termeszetesen egy ora kesessel indult. Mar a jegyem kiallitasakor sejtettem, hogy itt megint lesz valami kis gixer, ugyanis a negyealts ulesre kaptam helyet. Ami azt jelenti, hogy elso sor. NEEEEEEE. Itt ismet nincs hely a labaknak. Fellepve a buszra volt egy pozitiv meglepetes, ugyanis a negyes szam a masodik sor volt, mert az ulessor egyik fele mar halofulke volt. Az osszes ules kozul  a buszon egyetlen egy volt rossz, amelyiknek a hattamlajat csak fekvo pozicioba lehet allitani, ez termeszetesen az enyem volt. Ez azt jelentette, hogy vagy fekszem, vagy gornyedve elorredolve ulok. Meg indulas elott szoltam a sofornek, hogy ha valaki nem erkezikk meg az alvokabinjaba, szivesen fizetek egy kis extrat, hogy elcsereljem az ulesemet egy alvora. A busz tomve volt, az esely erre szinte nulla, de mivel Indiaban vagyunk, gondoltam itt barmi elofordulhat. Indulas elott jelezte egy indiai ficko hogy o inkabb lent ulne a baratjaval es ha akarom akkor 100 rupia fejeben cserelhetjuk helyeniket. Hurraaaa, kaptam is a cuccomat es irany az alvohelyem, ami sajnos leghatul volt, megpedig fent. Alvohelynek ez a legrosszabb kombinacio, mert itt minden godorbehajtas es bukkanonal igen nagyot repul az ember. A legjobb kozepen lent, mert ha ket kerek kozott vagy akko a busz eleje meg hatulja nagyot mozdul egy egy katyunal, a kozepe viszont alig. Ennek ellenere, termeszetesen boldogan foglaltam el helyemet. Na igen ezek az elet aprobb oromeiJ Megprobalva nyugovora terni mikozben neha akkora katyukba mentunk, hogy a mellettem alvo indiai uriember olebe repultem egyszercsk tortent valami, mert elenkvagott egy motor meg egy riksha es megallasra kenyszeritettek. Mikozben a sofor kint orditva osztott 8 indiai fiatalt, kozulluk az egyik altkiszedte a busz kulcsait, melyet visszaadni nem igazan szandekozott. Mint kiderult 5km-el korabban, vegrehajtottunk egy veszelyes elozest, aminek semi kovetkezmenye nem lett (nem is ertem mit ertenek itt veszelyes alatt, mert szamomra mindegyik annak tunik) es amibol senki nem eszlelt semmit. Ok megis utannunk jottek es 3000 rupiat koveteltek tollunk. Kicsit eszement volt es a rendorseg kijonni meg nem akart, mert se szemelyi, se elemi kar nem tortent. Mondtam is a tobbieknek, hogy nezzek a jobbik oldalarol, amig all a busz, addig nem pattogunk benne es tudunk aludni. Nem is kellett nekem tubb ennel es ledoltem aludni. Haromnegyed ora utan a sofor ugy dontott kifizeti oket mert el kellett ernunk egy masik csatlakozast es emiatt sietnunkk kell. En felallomban utaztam vegig a 11 orat de legalabb tudtam aludni egy keveset.

Most Goaban vagyok  az Arambol Beach nevu partszakaszon. Gonoltam ha szilveszterezni akarok ez egy idealis hely. Tele buikkal, meg mindennapos tengerparti repulesi lehetosseggel. Jelnteni ujevben fogok. Elorre is boldog ujevet mindenkinek.

 

 
Tengerparti lablogatas Goan Nyomtatás E-mail

Reggel 6 kor megerkeztem buszommal Mapusaban, leszalltam es egybol elkezdtem korbekerdezni a turistaalt kullemmel rendelkezo velem utazokat, hogy ki akar Arambolba menni. A riksha koltsege ugyanis viszonylag magas egy ilyen hosszu utszakaszra. Miutan kezdett mindenki elszallingozni a buszmegallobol, mar kezdett szertefoszlani a remeny, hogy olcson es gyorsan eljutok a tengerpartra. Ket ember mardt rajtam kivul. Leszollitottam oket is es igen. Arambolba mennek, es termeszetesen szivesen latnak engem is a jarmuben, mert az ut kb 400 rupiaba kerult. Beulve taxinkba, beszelgetni kezdtem a nalam egy fejjel magasabb sracokkal, akik nevezetesen Comar es Nish. Nish egy angliaban elo Indiai srac, mellesleg fenykepeszJ ugy latszik vonzom a fotosokat ezen a turan. Mindketten nagyjabol velem egykoruak es eleg laza es jokedelyu figurak. Nish szamomra az Indiai Will Smith, nem csak kulsore de filmjeiben megformalt figurak jellemere is hasonlit, a mozgasaval egyutt. Javasoltam is neki, hogy valtson munkat es irany Bollywood (ez az indiai Hollywood amely mellesleg tobb filmet produkal eves szinten, mint az amerikai nagytestver). Nish itt a helyi utmutatom es kiderult, hogy itt lakik egy ismerose akinel ledobhatjuk a cuccainkat, mig talalunk magunknak szallast. Kesobb kiderult, hogy azert is fogadtak bizalmukba ilyen hamar a sracok, mert emlitettem, hogy a althatizsakomban a sikloernyom lapul es kapasbol erdekesebbe valtam szamukra. Na meg rajottek, hogy nem vagyok tomeggyilkos, vagy valami hasonlo. Uj szallasunk kersgeleset nem vittuk tulzasba, paar orat toltottunk csak vele, de vegul az elsore kiszemelt kis hazikot vettuk berbe. A haz mellett azert is dontottunk, mert kesobb csatlakoztak hozzank meg baratok es tudtuk, hogy legalabb 6 fore fog szaporodni a letszam. Mivel karacsony es szilveszter fo turistaszezon itt Goan, minden legalabb a duplajaba kerul. Ezzel a haz megoldassal, viszont eddigi leg olcsobb szallasomat sikerult kifognom. A letszam kesobb 10 fore szaporodott az ottlakokkal. Nishnek eljott a novere, neki egy baratnoje, egy Pradip nevu 68 eves hihetetlenul laza figura, 2 francia lany es meg 3 barat akik Mumbaiban elnek. A tarsasag vegyes volt kb 50% indiai es 50% europai. Mivel mindenkinek az angol volt az anyanyelve, meg az iniaiaknak is, mert szinte mindegyikuk legalabb egy vagy tobb evet toltott az USA-ban vagy Angliaban. Termeszetesen volt olyan thema amihez hianyos szokincsem miatt csak nehezen tudtam bekapcsolodni. Az alvast matracokon oldottuk meg, amit a helyi ettermes Sunjay adott nekunk ingyen hasznalatra. Az alvas nem okozott paltroblemat annak ellenere hogy legalabb oten voltunk egy szobaban. Napjainkat altalaban Sunjay kis tengerparti ettermeben kezdtuk amely kb 2 percnyi setara volt hazunktol. A napszurasnak meg a Pushkarban elszenvedett palinka gyomorrontasnak koszonhetoen leadtam nehany kilot es ugy latszik ez az a hely ahol mind ezt vissza kovetelte a szervezetem, ugyanis reggeltol estig kajalgattam. Persze ez itt nem nehez, mert egymast kovetoen talalhatoak a hangulatos kis tengerparti ettermek. Nekem az egyik kedvencem a hatalmas adag bananos mezes palacsinta volt, na meg a tengeri gyumolcsos rizs. Egy pohar frissen facsart papaja vagy narancs vagy ananaszle azert mindig kellett a lezarashoz. Az arak semmivel sem magasabbak mit, az eddig altalam megjart teruleteken, sot nehany helyen meg olcsobb is mint Rajahstan legtobb reszen. Mit is lehet itt csinalni ha eppen nem eszunk? Baromi sok mindent. Repules ugyileg itt vegre kielegitettem igenyeimet, naponta akar tobb orat is lehetne ropkodni, en altalaban 2 orat voltam fent. Annak ellenere, hogy arra szamitottam, hogy a sok lablogatas miatt kicsit unni fogom a tengerpartot, minden napom teljesen ki tudtam hasznalni. Belekostoltam egy kicsit a Jogazas rejtelmeibe is, ami nem volt annyira konnyu szamomra, ugyanis korulbelul annyira vagyok hajlekony mint egy szaraz faag. A hajlekonysag meg igencsak szukseges a jogahoz. Azert minden gyakorlat utan ereztem, hogy jot tesz a testemnek a sok nyujtas. Lehet, hogy mas teruleteken is jarni fogok orakra. Helyet talalni nem nehez, mert szinte mindnhol hirdetik a tanfolyamokat. Perszalte a sok kokler kozul nehez megtalalni az igazan jo helyeket, de kerdezoskodessel mindig megtalalod amire szukseged van. Volt meg egy mindennapos kotelezo program, kozvetlenul naplemente elott. A part egy bizonyos szakaszan osszegyultek kongasok, dobosok, furulyasok meg sok egyeb hangszeren jatszo hobbi zeneszek es elkezdtek jammelni. Baromi jo hangulata volt vegignezni a naplementet ezzel a lukteto nehol nyers de energikus zenei kiserettel. Naplemente utan tanccal probaltuk meg szinesiteni a mutatvanyt. Ezek felejthetetlen pillanatokka valtak mindenkeppen.

A dobolos, tancolos fergeteg utan kozosen elmentunk valamelyik etterembe, vacsorazni es jokat nevetgelni.

A szilvesztert a parton toltottuk. Minden masodik helyen hangosan szolt a zene, melynek koszonhetoen a hullamok csapkodtak labunkat tanc kozben amikor atleptunk az uj evbe. Nem vittem tulzasba a mulatast, mert 3 orakor hazaindultam, hogy ne legyek teljesen hasznalhatatlan a kovetkezo napon. Ujevben altSunjay keszult szamunkra egy kis meglepetessel. Reggel halaszcsonakjaban kihajoztunk a tengerre egy kis delfinlatogatasra. Szerencsenk is volt, mert rengeteggel talalkoztunk. Mondjuk en annyira nem voltam lenyugozve, mert remeltem, hogy nehany szaltoval megfuszerezve fognak atugralni a csonak folott, helyette csak az uszonyaikat lattuk amikor felbukkantak egy-egy adag levegoert. Mint ahogy minden jo egyszer veget er itt is elkovetkezett az indulasom napja. Termeszetesen egyetlen utazasi iroda sem tud jegyet adni, mert teljesen elfogytak a helyjegyek. Ulohelyet a vonatra barmikor lehet szerezni, de ez az aki kapja marja elven mukodik. Ha felszallaskor eleg eroszakos vagy es az elsok kozott ersz az ajtohoz akkor lesz helyed. Nem is kell mondanom, hogy turistanak europai mentalitassal eselye sincs az ilyen harcedzett tomeg ellen. Esetlek a Magyarorszagon is megalttalalhato eszeveszett tempot diktalo, ulohelyert harcolo jarokeretes nagymami aki a helyet eszlelve hona ala kapva a jarokeretet rohanva teged ferre lokve, tudnank helyet foglalni. De sebaj, mivel kicsit a kalandbol kiragadva elkenyelmesedtem Hampi es Goa utan, ugy dontottem, hogy majd a helyszinen intezek jegyet. Itt gyakran turistak es veszhelyeket tartanak fent, amelyeket indulas elott paar oraval arusitanak. Majd meglatom, mennyire leszek szerencses. Miutan megajandekoztam magam meg egy utolso bananos mezes palacsintaval, erzekeny bucsut vettem ujdonsult barataimtol es nekiindultam utamnak. Hogy merre is van az, meg nem tudom, majd az allomason kiderul. Van ket uticelom, de valoszinuleg oda megyek ahova jut hely, vagy amelyik az adott pillanatban szimpatikusabb. Ket ujabb utazoval egi Finn sraccal es egy Japan lannyal indultunk neki Mapusanak, hogy onnan talaljunk ujabb tovabbjutasi lehetosseget, de errol majd legkozelebb.

 

A mostani kepfelhozatal sajnos nagyon gyenge, mert a Goan keszult kepek fele megsemmisult a fenykepezommel egyutt. Legkozelebb tobbel szolgalok.

 
Turazas Kodaikanalban Nyomtatás E-mail

Mivel az utobbi ket hetben kezdtem eltunyulni, ismet egy kicsit kalandosabbra fogom az utamat es altnekivagok Mapusanak anelkul, hogy lenne helyjegyem barmelyik vonatra. Persze nem a maroknyi kulfoldi utazonak koszonheto mind ez, hanem az Indiaiak is rajottek az utobbi 4 evben, hogy utazni jo dolog, na es ha ok megindulnak, akkor helyre nem igazan lehet szamitani. Mapsaban megerkezve egybol tovabb is buszoztam Margaoba, mert itt van a legtobb csatlakozasi lehetoseg. Nemi hezzitalas utan ugy dontottem, hogy Bangaloreba megyek elosszor, mert innen eljuthatok a hegyekbe. Gondoltam kicsit valtozatossa teszem utazasomat es nem a tengerparti helyeket fogom valtogatni, hanem majd kesobb vissza terek hozzajuk, hogy tankoljak magamba ismet egy kis meleget, ugyanis a hegyekben kora tavaszi ido varhato. Margaoban megerkezve egybol elindultam a vasutallomasra, hogy lefoglaljam a jegyemet es lecsapjak a turistaknak fenttartott jegyek egyikere. Nos ez nem jott ossze. Egyaltalan nem volt mar szabad alvo hely, gondoltam magamban, kalandot akartal, nos ezt most megkaptad. Egyedul helyjeggyel nem rendelkezo alvohelymentes vagonokba sikerult jegyet foglalnom. Utolso beszamolomnal mar leirtam, hogy ulohelyet talalni szinte lehetetlen. Egy gyors kis kirandulas a varosba es irany a vonat, hogy folytassam az utamat. Egyszerunek hangzik, de kozel sem az. Itt legalabb Tizszer kerdeztem meg melyik vaganyrol indul a vonatom, mert az allomason dolgozok egy resze teljesen mast mondott mint ahova mennem kellett. A nagy szamok torvenye alapjan dontottem a hatos vagany mellett. Megtudakoltam, hogy a vonat megerkezeset kovetoen korulbelul hol lesznek az ulohelyes vagonok es ott le is cuccoltam. Kozel hozzam az egyetlen nem Indiai, egy huszoneves lany foglalt helyet. Nem is kellett tobb, odamentem es elkezdtem vele beszelgetni. Mint kiderult, o nem reg keste le vonatat, mert a rossz vaganynal varta, mely mellesleg 10 percel hamarabb hagyta el az allomast, mint ahogy kellett volna. Vonatunk megerkezeset kovetoen, utolsok kozott fel is jutottunk a vagonunkba. Az ulohelyel azonban nem volt gond, mert egybol felajanlottak ulohelyuket az emberek. Baromi kedvesek voltak. Persze egy ulohelyen amely negy szemelyes legalabb hatan ultunk es kozepen a labresznel egy pokrocon egalty apuka fekudt ket gyermekevel. Annak ellenere azert boldogok voltunk, hogy ulunk es van beszelgeto tarsunk. Szerencsere kesobb, fent ahol a poggyaszokat taroljak volt annyi hely, hogy halozsakomat elokapva, nyugovora terjek, a tobb mint ket meter magas, valszelessegemet epphogy elero tarolon. Biztam a szerencsemben, hogy nem a lezuhanasom kepsoraira ebredek. Masnap Bangaloreban megerkezve, utazotasammal kulonvaltak utjaink. A valasztas lehetossege imetelten elottem allt. Indulhattam a Nandi dombsag fele amely valojaban hegyseg mert 1600 m magas, vagy a 2100m magasan fekvo Kodaikanalba. Miutan korulneztem jegyek teren a jegyirodaban, megkerdeztek miert akarok menni a Nandi hegysegbe, hisz az egy dog unalmas hely es nincs ott semmi. Nem is kellett ennel tobb. Irany ismet a vasutallomas, hogy megvegyem a jegyemet Kodaikanalba. A Kigyozo sort szerencsere nem kellett vegig allnom, mert a turistak szamara altalaban kulon ablakot tartanak nyitva ezzel kenyelmessebbe teve szamunkra a jegyfoglalast. Alvohely termeszetesen semmi. Egi kis fenysugar megiscsak megjelent az alagut vegen, ugyanis azt mondtak, varolistara tesznek es hogy menjek vissza este hatkor, mert onnantol kezdve adjak ki a varolistas helyjegyeket. Remek maradt 5 oram az ismetelt probalkozasig. Az idot kihasznalva, megprobaltam elintezni, hogy az Indiaban vett mobilkartyam ismetelten mukodokepes legyen, ugyanis mint ahogy kiderult itt szinte minden megyeben engedelyeztetnem kell a kartyat. Mivel a kozpontban sosem erkezett meg a leadott fenykepem, meg az utlevelem fenymasolata, a vegerdmeny nem mas mint, dobd el a kartyadat es vegyel egy masikat. Meg jo, hogy pont mielott letiltottak, feltoltottem es vettem hozza mobil internetet. Nem baj, nem kell ide a telekommunikacio gondoltam magamban es nekiindultam, hogy vegyek egy altuj fenykepezot, miutan a homok kinyirta a meglevot. Hosszas keresgeles utan meg is talaltam a megfelelo keszuleket, de gondoltam elotte leszedek nemi keszpenzt a kartyamrol, mert a valutam elfogyott es ha nemi komplikacio adodik akkor ne alljok ott penz nelkul. Miutan a negyedik automata sem erzekelte a kartyamat, mar elkezdtem szamolgatni, hogy a meglevo osszeggel mennyi ideig huzom meg ki es meddig juthatok el. De vegul szerencsem volt. Ugy latszik Indiaban ot az Magyar, vagyios Indiai igazsag. Fenykepezovel a honom alatt vissza az allomashoz. Ugy sakkoztam, hogy pontosan hat orakor sorra is keruljek a jegypenztarnal. Nemi varakozas es Igeeeen, kaptam alvohelyet. mosolyomat egyaltalan nem leplezve hatalmas vigyorral tavoztam a jegypenztartol. Baromi buszke voltam magamra. Persze mint kiderult egy csomo alvo hely mardat meg a vonaton, ugyhogy annyira nem volt nagy teljesitmeny. Masnap reggel megerkezve a hegy labanal, szerencsevel sikerult tiz perces varakozas utan helyetfoglalnom a Kodaikanalba tarto buszon. Ezt a kis tortenetet azert is irtam le, hogy kapjatok egy kis izelitot arrol, hogy milyen is boldogulni Indiaban, ha nem tervezed meg pontosan elore az utadat. De epp ettol izgalmas es szines az egesz na meg megmarad a szabad utvonal valasztasanak lehetossege.

A Kodaikanal fele tarto ut baromi szep volt. A hegy nagyreszet suru dzsungel boritja nehol legalabb 40 m magas fakkal. Gondoltam, ha itt fara szallnek az ernyommel, akkor csak evtizedek mulva fogjak megtalalni csontvazamat, ugyanis innen lemaszni eselytelen. Kodaikanalaban megerkezve a buszpalyaudvaron egybol odamentem a hozzam hasonlo utazokhoz, hogy megkerdezzem, merre talalom a diakszallot, mely egy viszonylag olcso szallasi lehetossegnek tunt. Mint kiderult ok is ott laknak raadasul leendo szobatarsaim es csak tegnap erkeztek meg. Harman voltak, nev szerint Andy aki egy Ausztral szorfos srac aki akupunkturas kezeleseket ad hazajaban. Vid aki fogorvostanhalgato es kishazank szomszedsagabol erkezett Szloveniabol, es Gregori. Gregori rovid kis angol csevely utan megkerdezte a bemutatkozast kovetoen, hogy "te is magyar vagy?" Gregori ugyanis nem mas mint Gergely:) Vicces, hogy Indiaban pont a kevesbe turistas helyen talakozom egy magyarral. Baromi jo tarsasag voltak mindharman. A szallasnal megerkezve egybol altdobtam egy hatast. Ugyanis mint ahogy azt a kepen is lathatjatok egy igencsak lenyugozo latvan tarult elm. Ennek a latvanynak koszonhetoen, majdnem minden reggel 6.30kor keltem hogy elvezzem a napfelkeltet. Mikozben a nap sugarai kellemesen simogattak arcomat, a madarcsicsergessel a hatterben csak bambultam a felhotakaroban uszo volgy fele legalabb 2-3 oran keresztul. Na de vissza tortenethez. Cuccomat ledobva, egybol neki is indultunk egy kis turazasnak. A kirandulas, sajnos itt kozel sem ugy mukodik, mint ahogy azt Europaban megszoktuk. Itt ugyanis csak nagyon elvetve lehet turazo osvenyt talalni, melynek koszonhetoen, foleg aszfaltozott uton lehet csak kozlekedni. Ezek is a fobb turistalatvanyossagokhoz vezetnek, mely tele van Indiai utazokkal akik neha tobb busznyi mennyisegben erkeznek. Elso ket napunkat ehhez hasonlo helyeken toltottuk, azzal probalokozva, hogy neha leterjunk az utrol, de keves sikerrel. Termeszetesen mar az elso napon megprobaltam kideriteni, hogy honnan is lehet itt repulni, ugyanis az interneten mielott kivalsztottam magamnak Kodaikanalt uticelkent, megneztem, hogy lehet e innen repulni vagy sem. A helyiek semmit nem tudtak mondani ezzel kapcsolatban, azt mondtak, hogy eddig innen megalt nem lattak senkit repulni. A harmadik napon talaltam vegul egy helyet a starthoz, de mivel a volgy szinte mindig felhotakaroban uszik, leszallot nem lattam, belerepulni meg eleg kockazatos lenne. A hegy oldala folleg fuggoleges sziklafalakbol all, ahol meg egy kicsit laposodik, ott meg oriasfak boritjak a terepet. Mit ne mondjak, nem tul idealis korulmenyek, a szarnyalashoz. Mivel a szallason folyamatosan erkeznek meg mennek az ujabb es ujabb arcok, gyakran egeszen jo informaciokkal szolgalnak. Egy Adi nevu szobatarsunk javasolta, hogy latogassunk el Vatakanalba, mely kb. egyoranyi gyalogutra van tollunk. Vatakanal egy kis telepules, ahol az Izraeli fiatalok szallnak meg tomegevel, hogy ott eltoltsenek semmittevessel 3-4 hetet. Adi is egy Izraeli lany, de o elmenekult az ottani semmitteves elol. Gondoltam egy kis lablogatasra atkoltozom oda egy ket napra, de mivel ott mindeki heberul beszel, inkabb elvetettem az otletet. A negyedik napon Viddel Nekiindultunk Vatakanalnak, ugyanis onnan egy 1000 meterrel lejebb fekfo kis telepuleshez lehet ellatogatni melyet csak labon lehet megkozeliteni. Csak egy kis osveny vezet oda, tehat se kocsi, se riksha se turista. A lefele tarto uton meg az elejen volt nehany bodega az osveny mellett ahol meg is alltunk egy teara. Tovabbindulva vegre alta termeszet lagy oleben talaltuk magunkat. Lefelehaladva csak egy egy kilatopontnal alltunk meg, hogy csodaljuk a meredek sziklafalakat. Az utunk lefele kb. masfel ket oraig tartott. Szerencsere volt egy helyi kiseronk is, megpedig egy koborkutya, mely miutan megsimogattam, egybol ideiglenes gazdajava fogadott es keszegesen mutatta az utat. A faluban megerkezve egybol megtudtuk, hogy a helyek itt folleg a kavebabok termesztesebol el. Az elso kis terecsken tobb negyzetmeternyi feluleten voltak kiszorva a kavebabok, a szaritas vegett. A falut korulbel 8 perc alatt jartuk korbe. A helyiekkel szoba elegyedve kideritettuk, hogy a lakossag 386 fobol all es hogy ide mindent gyalog hoznak le Kodaikanalbol. Meg fent a teazo helyen akartam venni egy uveg ivovizet, de gondoltam majd raer lent a faluban. sejthetitek, hogy ha ide mindent gyalog hoznak le, vizet itt sehol nem lehet kapni.  A vendegszeretetuk hatalmas volt, melynek koszonhetoen egy visszautasithatatlan ebedben volt reszunk igazi Indiai stilusban. A talals a foldon ulve tortent. Etelunket lemosott palmaleveleken szolgaltak fel, melyet termeszetesen evoeszkoz nelkul fogyasztottunk el. Az etel finomabb volt mint amit altalaban az ettermekben kapok. A vegen megkinaltak minket egy nagyon finom helyi kavebabbol keszitett kaveval. A vizhez alttermeszetesen nem nyultunk annak ellenere, hogy baromi szomjasak voltunk. Persze nem birtuk ki, hogy ne vegyunk 1 kilonyi kave babot, melyet majd hazai szaritassal, porkolessel es orlessel kell majd elkeszitenunk. Na erre kivancsi leszek. Elbucsuzva vendeglatoinktol, teli bendovel nekiindultunk a hegy megmaszasanak. Teazonknal masfel oranyi maszast kovetoen, kitikkadva megerkezve vettunk egy uveg nagyon finom ivovizet. Termeszetesen semmiben nem kulonbozott az ize az eddig fogyasztottol, de mint ti is tapasztaltatok mar ha baromi szomjas vagy, a vilagon nincs ennel finomabb dolog. Ezen a napon akartam tovabbutazni, de mivel felfele jovet lattam az uton nehany kis foltocskat ahova le tudnek szallni az ernyommel, ugy dontottem maradok meg egy estet, hogy masnap repulhessek. A varosba erve meg gyorsan megneztem egy ket muholdas felvetelt a hegyrol es ugy dotottem, hogy masnap lerepulok a hegyrol, ugyanis annak ellenere, hogy a paras felhos ido miatt nem lattam a hegy tovet, a muholdas kepekrol lattam jo nehany szantot. Gondoltam milyen vagany lesz, hogy repulve folytatom utazasomat, na meg a kalandbol is kijut megint boven, mert eleg kockazatos egy lecsuszas ez. Masnap felkelve jott a feketeleves. Felhok majden egeszen a szallasig, eros hatszellel, nap sehol. Na itt nem lesz repulve tavozas. Napomat a bazarban toltottem, kajalgatassal meg sok sok csevelyel a helyiekkel.  

A buszom este indul Ootyba, de errol beszamolot majd legkozelebb kaptok..

 
Egyszer fent, egyszer lent Nyomtatás E-mail

Este elerkezett a tovabbindulasom indeje a buszommal. Ez a busz egy un. feligalvo buszjarat, ami azt altjelenti, hogy hatradontheto az ules es ezzel majdem vizszintes helyzetbe kerulve lehet szepen aluszkalni. Nos buszomat meglatva mar sejtetttem, hogy itt sok alvas nem lesz. Egy kis buszrol volt itt ugyanis szo, kb. 20 ferohellyel. A busz belulrol egeszen viccesen nezett ki. Olyan volt mintha valami sztripbarba foglaltam volna helyet. Belul a tetejen volt nehany sokszinben vilagito ill. villogo lampa es volt meg ket kromozott kapaszkodo rud, melyek tancosrudaknak neztek ki. Viccesen megkerdeztem, a jegyszedot, hogy a tancoslanyok mikor erkeznek. Termeszetesen nem tartotta olyan viccesnek mint a mellettemulok. Ismetelten egyedul en voltam nem Indiai. Utunkon Ooty fele, legfeljebb 4 orat tudtam csak aludni, ugyanis a hely akkora volt, hogy a terdem folyamatosan nekinyomodott az elottem levo hatradontott ules muanyag hatlapjanak. Ez orankent legalabb egyszer fel is keltett. Masnap reggel 6-kor Ootyban megerkezve, mely 2600 m magasan fekszik, kezdodott a fagyoskodas. Szerintem legfeljebb 3-5 fok lehetett. Ez itt szokatlan hideg lehetett, mert nem egy indiait lattam vacogni a hidegben. Azt azert hozzateszem, hogy a hideg ellenere, volt akin csak egy vekony ing volt, meg mezitlab maszkalt. Alig vartam, hogy vegre elobukkanjon a nap, hogy kicsit felolvasszon. Maga a varos baromira nem tetszett, zajos volt, az atlagosnal nyuzsgobb es talan koszosabb. Aztan lehet, hogy az tiszta Kodaikanal utan volt csak nagy a kontraszt. Gondoltam adok azert ennek a helynek egy eselyt es mivel etvagyam itt indiaban szinte sosem lankad, kezdtem kutatni egy jo kis reggelizohely utan. Nemi seta utan talaltam is egy jo kis helyet a piacon, kozvetlenul az egyik templom mellett. Itt Tamil Nadu megyeben egeszen jopofa kis tomplomok vannak, mint ahogy a kepen jol lathatjatok. Teteje tele van aggatva kis porcelan szobrokkal, mely egy kicsit giccses latvanyt nyujt az arra latogato szaaltmara. Miutan befalltam a rantottamat, es vegeztem a netezessel, elindultam megkeresni a Lonely Planet altal ajanlott szallasomat. Tiz ember megkerdezese es 4 km gyaloglasa utan feladtam a keresgelest es ugy dontottem, hogy meg ma tovabb utazom a kozel 70 km-re levo tigris vadrezervatumba, hogy reszt vegyek egy kis szafari turan. Gergo meselte nekem, hogy o volt egy ilyenen es milyen jo kis elmeny volt. Mivel nincs messze, gondoltam a szafarizas utan masnap majd visszajovok Ootyba es akkor nekikezdek egy kis kirandulgatasnak. Az ut ket es fel oraig tartott es baromi szep panoramas kilatasban volt reszem mikozben haladtunk a tobb mint 1000 meterrel alacsonyabban fekvo vadrezervatum fele. Vicces volt, most 24 oran belul ketszer voltam korateli es ketszer koranyari idoben a nagy magassag kulonbseg miatt. A vadrezervatumban legalabb 30 fok volt. A rezervatumba egy hatalmas kapun kellett behajtanunk, mert termeszetesen be van keritve, hogy a vadallatok ne tudjanak lelepni. A szallasom a rezervatumon belul van, melyhez termeszetesen egybol be kell regisztralni. A kapukon belul, tilos volt kirandulgatni es amint lattak, hogy kezdesz eltavolodni a szallodakomplexumtol, egybol visszatessekeltek. Hiaba a vadallatokkal nem lehet jatszadozni. A recepcional a szallas utan kerdezve, negyszeres aron akartak nekem agyat adni, ugyanis ez is diakszallokent mukodott es mivel csak egyeul voltam a negy agyas szobara, a tobbit is ki akartak velem fizettetni. Termeszetesen ez is csak lehuzas. A Lonelyt gyorsan elokapva olvasgatni kezdetem, mert emlekeztem ra, hogy ha szafarizni akarok, akkor azt csak a hivatalosan szervezett buszturaval lehet amely egy ket oras furikazas a kietlen utakon, viszont latnivalo nem lesz tul sok, mert az allatoknak jobb dolga is van, mint ut szellen varakozni, hogy a turistak lefotozhassak oket. Volt viszont egy masik lehetosseg. Ha a rezervatum szellen levo faluba megyek, akkor talalok ugymond illegalis turavezetest, mely annyit jelent, hogy szerveznek nekem egy 4-5 oras gyalogturat a rezervatumba es kicsit jobban test es termeszetkozelben nezhetem meg az allatokat. Ez a tura termeszetealtsen otszoros aron veheto igenybe, ugyanis az oroket is le kell fizetni. Mikozben elindultam megnezni a szallasomat, odajott hozzam egy fiatal kb. 24 eves terepjaros taxis srac, akivel el kezdtem beszelgetni. O erosen javasolta, hogy menjek at a masik kis faluba, ugyanis tud nekem olcson szallast szerezni es meg raadasul megszervezi nekem a gyalog szafarimat. Gondoltam remek, vegulis ezert jottem ide. Gergo is meselte, hogy ok egy ilyen turan vettek reszt es hogy baromi jo kis hangulata volt az egesznek. Mivel a taxisok is fokent a penzedre hajtanak, elmondtam neki, hogy rendben, de egy olcso tiszta szobat keresek max. 200 rupiaert es hogy a hajnali szafarihoz szerezzen meg 2-3 embert mert akkor osztodnak a koltsegek. Erre rabolintva elindulva az uton maris talalkoztunk egy bolennyel. Remek, sinen vagyok gondoltam. Elkezdtuk megnezni az olcso szallasokat. Az elso rendben volt, de kapasbol masfelszer annyiba kerult alkudozas ellenere, mint amit indulas elott kikotottem. Tovabb alltunk a kovetkezohoz, mely egy dohos koszos kis lyuk volt, kizart, hogy ide bemaltenjek. Vissza az elso hely. Bekoltozesem utan, megbeszeltuk, hogy este meg atjon, hogy megbeszeljuk a szafari reszleteit. Meg vacsora elott gyorsan kimostam az osszes ruhamat, mert mar teljesen kifogytam a valtoruhaimbol mar vagy 2 napja. Este megerkezett a srac. Mondta, hogy talalka reggel 6.15-kor. Rakerdeztem, hogy mennyire sikerult a toborzas. Azt valaszolta, hogy egyedul vagyok. El is kezdtem neki ecsetelni, hogy akkor holnap reggel is egyedul leszek, mire o azt mondta, hogy szerez meg embert. Kerdeztem tolle, hogyan, hiszen az egesz faluban en voltam egyedul utazo annak ellenere, hogy allitasa szerint az utazok itt szallnak meg. Atverve ereztem magam immaron masodszorra, ugyanis se olcso szallas, se tovabbi resztvevo. Megis beleegyeztem a kulonturaba, hiszen emiatt jottem ide, hogy kalandos gyalogturan menjek allatlesre. A beszelgetes soran, kiderult, hogy o fog engem vezetni a kalandozasunk soran. Eltavozasa utan kezdtem egyre inkabb kezdtem felhuzni magam, ugyanis Gergo elmeselese alapjan az o vezetoje nyomolvasas altal, az allatok friss labnyomai alapjan vezette el oket az igazan jo helyekre. Na egyben biztos voltam, hogy ez a srac ezt garantaltan nem tudja megcsinalni. Magamban korulbelul igy ereztem magam GGGGRRRRRRRAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA. Eldontottem, hogy masnap reggel, atvitetem magam ismet a rezervatum kozponthoz, hogy reszt vagyek a buszos turan, hiszen a ket taxifuvarozas miatt mar igy is eleg penzt dobtam ki az ablakon, semmi szukseg arra, hoaltgy meg egy tetemes osszeget adjak neki a nagy semmiert. Persze tudtam, hogy a frissen mosott ruhaim addigra nem szaradnak meg, de nem erdekelt. Lefekudtem aludni, hogy masnap megujult erovel induljak a vadlesre. Ejott a masnap reggel ebresztoje, de nem a telefonom csengohangja szolt, ugyanis a srac aki elmondasa szerint itt nott fel es mindent tud a kornyekrol, elfelejtette emliteni, hogy szallasom egy  mecset mellett van es reggel otkor elkezdtek uvoltetni a muezint. Visszaalvas eselyten ebben a zajban, na meg ismet felhuztam magam. Lementem, osszeszdni a ruhaimat. Amikor leszedtem a szaritorol, meg csavarni lehetett belole a vizet. Cuccamiat osszedobva, elindultam fogni egy fuvart. Lelkifurdalasom egy csepp sem volt, hogy a srac reggel koran fel fog kelni, hogy elvigyen szafarizni, amugy is csak a lehuzasomra ment ra mar az elejetol fogva, es meg az alvasomat is szabotalta, na ezt mar nem hagyhattam buntetlenul. Fuvart hamar fogtam es egy pillanat alatt ott talaltam magam ismet a kozponti recepcional. Mikozben setaltam az epulet fele, ereztem, hogy viz csopog a labamra minden lepesnel. Gondoltam ennyira nem lehetett vizes a ruham. Zsakomat kinyitva szembesultem azzal, hogy a cuccaim tetejere pakolt literes vizespalack tartalma tavozott a zsakom belsejebe. Na ezen mar csak mosolyogni tudtam. A zipzaromat ismet felhuzva tovabbsetaltam az epulethez. A szafari reggel 7-9 igalt tart, indulasig meg volt legalabb egy oram. Kozben elokaptam a Lonelyt, hogy  kitalaljam tovabbi utvonalamat, ugyanis eldontottem, hogy nem megyek vissza Ootyba. Meg Kodaikanalban egy Adi nevu lannyal beszelgettem, hogy lent meg delebbre Thrivandurumban van egy Ashram ( erre a legjobb jelzo talan a kolostor szo ), amely indit egy kethetes Yoga kurzust kezdoknek, melynek egy egeszen komoly kis napirendje van, sok Yogaval, meditalassal meg miegymassal. Ez a kurzus januar 16-an indul. A ket helyett csak egy hetre akarok bevonulni, addig viszont mar csak 5 napom van hatra. Hamar dontes szuletett. Innen tovabbutazom Allapyba, ahonnan hajon tovabb megyek delre majdnem egeszen Varkallaig, ott ugyanis tudok ismet a tengerparton repulni. Eljott a 7 ora. a buszos szafarira meg egyedul voltam. Ennek eredmenye keppen egeszen 8-ig vartunk, tovabbi resztvevokre. Termeszetesen nem tartott vabb egy oraval a szafari:) Ismetelten kicsit lehuzva ereztem magam. Az egyoras kis tura viszont egeszen rendben volt es sok szerencsenk is volt, mert lattam, kulonleges majmokat, szarvasfeleket, faval birkozo elefantot, termesetesen az elefant nyert. lattunk meg egy kulonlegesseget, egy leopard anyukat 3 kicsinyevel, azok nagyon aranyosak voltak. Visszaerkezve egybol utnak is indultam, mert tudtam, hogy hosszu ut all elottem. ketszeri buszvaltassal es egesznapos buszban ules utan meg is erkeztem este 10 kor Allapyban. Ez volt az elso olyan utazasom, melyet nappal hajtottam vegre es ekkor dobbentem ra, mekkora elonye van az alvo vonatos meg buszos megoldasnak. Rovid keresgeles utan talaltam egy olcso szallast. Elso utam a zuhanyzoba vezetett, aztan ruhateregetes es alvas. Reggelre a ruhak remeszetesen nem altszaradtak meg mindig meg, de rovid pakolas utan elindultam a "hajokikoto" fele. Ez a hajozas egy allovizes csatornarendszeren belul tortenik, de mivel pont az utvonalamon fekszik, gondoltam osszekotom delre utazasomat egy kis vizituraval, ezzel valtozatossabba teve kis kalandozasomat. ez a kis 8 oras utazas egeszen jol sikerult. Gyonyoru kornyezetben csonakaztunk, kozben jokat beszelgettem a velem utazokkal, es meg egy jo kis sakkpartiban is volt reszem. A sakkot a kozelmultban vettem es egeszen jo kis csatak szoktak zajlani. Itt kivetelesen kikaptam. Engem elverni mondjuk nem nagy kunszt, hiszen elegge kezdo vagyok, bar eddig altalaban nalam is gyengebb sakkepesseggel rendelkezokkel hozott ossze a sors. A hajo ut soran baratkoztam ossze Charlyval, egy osztrak 56 eves fickoval. O egy elorrehozott nyugdijas utazo eletet eli. Elegge laza egy figura, a kozelmultban pl. felkoltozott a hegyekbe es vett maganak paar kecsket, tehenet meg egy szamarat, hogy elosegitse depressziojabol valo kilabalasat. Ahogy ot elnezem, sikeres volt a kuraja:) Mivel o is Varkallaba megy, ugy dontottunk, hogy innentol kozosen folytatjuk utunkat, ezzel szallasunkat is olcsobba es kevesbe unalmassa teve. A hajo kikotese utan meg sikerult egy buszt fognunk celallomasunkig. Elso sokkolo benyomas meg is volt a helyrol. Ez az aprocska kis hely, zsufoltig tele van turistakkal, emiatt szaban szallas csak magas aron talalhato, de nem csak a szallas draga, hanaltem szinte minden egyeb. Varkalla, kozvetlenul a tengerparton, 30-40m magas sziklafal peremen helyezkedik el. A turizmus itt az utobbi paar evben kezdett el igazan megnoni, mely kovetkezteben, gombamod nonek ki az ujabb es ujabb szallodak. Az egesz hangulata semmiben nem kulonbozik barmely turistakkal zsufgolt europai tengerparti udulohelyetol. Mivel ugyis csak harom napot leszek itt, csak elszorakoztatom magamat valahogy. az ido itt is gyorsan telik, a sok semmittevessel. Volt hogy segitettem pl a halaszoknak kihuzni a hatalma halojukat a partra. Legalabb 30 fo vett reszt az akcioban. Amennyire erolkodtunk, azt hittem, hogy legalabb Moby Dick lesz a haloban, vagy a Kraken. A vegerdmeny egeszen silany volt, kb. 200 kg-nyi tobb szaz 10 cm es hal. Persze amint kint voltak a halak es vergodtek a haloban, egybol megsajnaltam oket. Repulni csak egyszer tudtam, mert szerencsemre del India felett egy ciklon kering, mely kovetkezmenye keppen a szel szinte mindig oldalrol fuj. Ez okozta Kodaikanalban a mindennapos hatszelemet. Holnap indulok tovabb Thrivandurumba, hogy elkezdjem a kolostorba valo bevonulasomat. 

Az utobbi egy hetemben semmi sem jott ossze ugy ahogy szerettem volna. Ebben a helyzetben tapasztaltam meg a nagy elnyotet annak, hogy nincs megtervezve az utam, ugyanis amikor nem tetszett egy hely egyszeruen tovabb alltam. Az arany eddig azert nem rossz, mert eddigi kozel ot hetes utazasombol ez volt egyedul az a periodus amikor rosszul jott ki a lepes. Az ashramos tortenetekrol meg majd legkozelebb...

 
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOMMMMMMMMMMMMMMMMM Nyomtatás E-mail

Mostani iromanyomat azzal kezdenem, hogy a Varkalaban valo tartozkodasom, nemi helyreigazitast erdemel, ugyanis, kicsit meg paprikas volt a hangulatom az utolso bejegyzaltesemnel a kissebb pechsorozatomnak koszonhetoen. Varkala valojaban egy egeszen jo kis lablogato hely, szep kilatassal, na meg sok turistaval. Ottartozkodasom arra volt jo, hogy kellokeppen lehiggadjak az Ashramba valao belepesemhez.

Ashram? mi is az az ashram. Az ashram leginkabb egy kolostorhoz hasonlithato, mely bentlakassal jar, kotelezo takaradoval es programokkal. Ebben az ashramban minden a jogarol szol es mivel Goaban kapott izelito egeszen megtetszett, miert ne pont egy ilyen helyen sajatitsam el az alapokat, na meg egyben kapok egy melyebb bepillantast India spiritualis vilagaba.

A jogarol roviden: "A modern jóga gyakran tartalmaz a hinduizmusból származó tradicionális elemeket, mint például az erkölcsi és etikai alapelveket, a test megerősítésére és jó állapotának megőrzésére szolgáló pózokat (az úgynevezett ászanákat vagy más néven tartásokat), a spirituális filoz, a guru által történő útmutatást, a mantrák (szent szótagok) ismételgetését, a légzés szabályozását és az elme meditációval történő elcsendesítését."

Nos Varkallat, ket meg a hajouton megismert nemetszarmazasu fiatallal, Svennel es Marishaval hagytam el, ugyanis ok is ugyanazzal az uticellal rendelkeztek mint en. Felnapos, aranylag problemamentes utazassal sikerult eljutnunk a Trivandurum mellett a Neyyar Dam nal talalhoto Shivananda Ashramba. A helyet meglatva elosszor leesett az allam. Mintha a paradicsomba csoppentem volna. Az ashram egy dombteton talalhato, meleyet tobb szaz hektarnyi finom zold szinben pompazo erdo vesz korul. Kozvetlenul a bejarat mellett egy hatalmas to talalhato melyben minden nap lehet uszkalni. Forgalom es szemet egy szal salte. Ezzel megkapva a kello loktet, be is mentunk a recepciohoz, hogy bejelentkezzunk a "Yoga Vacation" tanfolyamra. Telefonon meg e-mailben valo helyfoglalasi probalkozasunkra annyit mondtak, hogy nem kell helyet foglalni, mert biztos, hogy mindenkit el tudnak szallasolni. Megerkezesunk pont ebedido elott tortent, ugyhogy a recepcional csak annyit mondtak, hogy dobjuk le a cuccainkat es menjunk az etkezdebe, hogy elfogyasszuk a vacsorankat. Remek, epp hogy megerkeztem, mar egybol etetnek. Nem is kellett tobb hogy belopja magat a szivembe ez a hely. Az etkezes itt is a foldon ulve, termeszetesen kezzel, evoeszkoz hasznalata nelkul tortenik, es annyit repetazhatunk amennyit csak akarunk. Etkezes csak ketszer van egy nap, kizarolag vega nem csipos es nem agyonfuszerezett etelekkel, pont amire ki voltam hezve az utobbi idoben. Egesz Indiaban itt voltak legjobb kajalasaim. Mosogatni mindenkinek sajat maga utan kellett. Visszaerve a recepciohoz, ujabb emberek erkeztek, es mivel a sor vegere kerultem, nekem mar pont nem jutott hely a "kollegiumi epuletben" epuleteben. Ezzel persze nem tudtak a jokedvemet csorbitani es mint ahogy paar perc utan kiderult nagy szerencsem volt ezzel, ugyanis az egyik szent templomban szallasoltak el tiz masik jogatanonccal. Egybol megtetszett az uj otthonom, ugyanis a falak tele voltak szep szines falfestmenyekkel. Patyolat tisztasag vett minket korul es rovarok a kornyeken sem jartak, kiveve a szunyogok, nem ugy mint a kolesz szalloban. Termeszetesen szunyoghalot adtak itt is, hogy nem zabaljanak meg reggelre a verszivok. Oldalt lathattok egy hagulatos kis kepet a szent helyrol. A recepcio elhagyasa elott a kezunkbe nyomtak egy napi menetrendet, hogy mire is szamithatunk a kovetkezo ket hetben, na meg a helyi szabalyzatot. A papirka szerint, reggel 5.20 kor van az ebreszto, hogy pontosan hajanli hatkor nekilassunk az elso meditacionak, aztan kovetkezik egy rovid teaszunet, 8.00-kor kezdodik a nap elso ket joga ora, mely egeszen 9.45-ig tart, utanna reggeli, vegul jon az elso szunetunk. Alatalaban ebben a szunetben indultunk neki az uszkalasnak. 14.00-kor kovetkezett a Coaching Class, mely arra szolgalt, hogy kijavitsak a jogazasnal elkovetett hibakat illetve, hogy finomtsaanak a poziturakon. Ez szerencsere csaaltk egy oras, vegul kovetkezik egy elmeleti eloadas, uatanna ismetelten ket ora joga, vacsora, majd az esti meditacio. Roviden ennyit a menetrendrol, melyet hogyha kozelebbrol megneztek, alvasra nem igazan jut tobb napi hat het oranal. Termeszetesen mire alomba szenderulsz, hat ora sem lesz belole. Ebreszto ugyeben a holnapi elsonap kivetel lesz, mert egybol a kozeli hegy megmaszasa lesz a feledat, hogy napkelte kozben meditalhassunk egy keveset a gyonyoru kilatas mellett. Ebreszto modositva reggel 5.00-ra. A vacsora utan, termeszetesen az elso meditacios oran mar reszt is kellett vennunk. A Foterembe a "Shiva Hall"-ba belepve kerestem magamnak egy kis helyet a foldon es igyekeztem utanozni a tobbieket. torokulesben pislogva fejembol egyszercsak lekapcsoltak az osszes villanyt, egyedul a terem elejeben talalhato oriasi Shiva szobor elott pislakolt  nehany gyertya. A felhomalyban uszo terem es a korulbelul 300 reztvevo siri csndben valo reszvetele egy hihetetlenul misztikus es spiritualis hangulatot kolcsonzott a helynek. A csandet a terem elejeben ulo gurok tortek meg. OOOOOOOOOOOOOOMMMMMMMMMMMMMMMMMMMM hangzott el egy hangos es nagyon mely tudobizseregteto hangon. ezzel jelezve a meditacio kezdetet. Ezt haromszor ismetlik el egymas utan. Termeszetesen nekunk is veluk egyszerre kellett mind ezt tenni. El lehet kepzelni milyen energiaja van ennek ha mind ezt 300 ember teszi, megtorve a csandet. Ezutan kovetkezett a 30 perces meditacio. Nos a meditacioval meg mindig vannak gondjaim, Baromira nehez eluzni a cikazo gondolatokat a fejembol, na meg a fel oranyi torokules szal egyenes hattal sem tul egyszeru. Mindenkinek merem javasolni, hogy otthon probaljatok ki egyszer. Gondolatokkal meg az osszpontositassal vivott harcomat ismetelten az OOOOOOOOOOOOMMMMMMMMMMMMMMMMM torte meg. Na ezutan kovetkezett az amire viszont egyaltalan nem szamitottam. Elkezdodott az enekelgetes. Termeszetesen szanszkritul. Kesobbiekben sokszor felmerult a kerdes mennyire is szamit ez mar vallasi imanak hiszen itt az istenek dicsoiteserol szolo dalokrol van szo. Engem baromira nem erdekelt, hogy mennire a vallas resze az egesz. Egyszeruen egy magamnak felallitott szabalyt kovettem, nem erdekel minek is szamit, egyszeruen csak csinalni kell. Nem is kellett tobb mint hogy kezembe vegyem aalt dalfuzetet es nekilassak en is a Hare rama, hare Krishna dalolgatasanak, hiszen baromira hulyen ereztem magam, hogy szinte mindenki csinalja rajtam kivul. Nagyon mokas volt az egesz, folleg, hogy hangszereket is kezhez vehettunk, mint pl: csorgoket, dobokat, meg egyebeket. Az en kedvencem a dob volt. Ilyenkor a baratokkal cspatba verodve hatalmas mokat csaptunk. Kesobb mint ahogy az kiderult az elmeleti orakon, a daloknak igenis van vallasi tartalma, de nem azert kell oket enekelni, hogy dicsoitsunk isteneket, hanem azert mert a daloknak van egy bizonyos rezgesi frekvenciaja, mely olyan hatssal bir mintha meditalnal, es mivel dalokrol van szo, valami szoveget anno kellett hozza mellekelni. A dalolgatast kovetoen altalaban mindenfele eletbolcsessegek felolvasasa kovette, melyek egeszen erdekesek voltak. Az esti meditacios orakat egy kis edesseg osztogatasaval zartak, termeszetesen itt mindenfele fura novenyekbol keszitett egeszseges dolgokrol volt szo. Meg repetaert is sorballtunk a vegen, mert egy apro kis rohogcselos dumapartira mindig jutott meg ido.

Elkovetkezett az elso reggel. Az ebreszto egy kissebb meretu harang kongatasaval tortenik, meleyet egy oriasi kagylobol keszitett kurt bugo hangja koveti. Vikingekrol szolo filmekben lehet hallani ilyen kurtszot. Nekem baromira tetszett, mert megadta az ebreszto alaphangulatat. Rovid kis sorakozo utan neki is indultunk a hegynek. A maszas kb. 1 oraig tartott. A fitt jogazo tomeg ellenere neha nagy szunetekbe torkollott a gyaloglas, de faradtsagot mindenkeppen megerte. Fentrol vegul belattuk az egesz volgyet, tavastul ashramostul mindennel egyutt. Baromi faradt voltam es a felkelo nap sugarai szinte ajandek volt a kicsit aluloltozott capatnak. Fel oras uldogelest es meditalast kovetoen visszaundultunk, hogy meg idoben megerkezzunk elso joga orankra. Elso orankat a to partjan tartottak. Mit ne monjak, voltak nehezsegeim, a nyujtassal, mert termeszetesen Goa elhagyasa ota egy cseppet sem lettem hajlekonyabb. A napok elteltevel, azert felcsillant a remeny sugara, ugyanis a napi negy ora joga meg engem is lelazitoalttt es a gyakorlatok soran korulnezve ra kellett jonnom, hogy vannak  nalam sokkal merevebb resztvevok. Egyik igazan nagy sikeremet az utolso napon ertem el, amikor gyertyaallasbol sikerult nyujtott labbal a fejemtol nem messze megerintenem a foldet. A mellekelt kepen lathatjatok a figurat. Fenykepeket maga a gyakorlatokrol sajnos nem lehetettt kesziteni, mert a szabalyzatban kulon ki volt emelve, hogy gyakorlat kozben nincs fotozas. Elso orankat kovetoen, folt egy kis eloads a Karma jogaval kapcsoatban, ami nem jelentett mast, mint hogy vallalj el egy onkentes munkat az ashramon belul, hiszen, a jo tettert jo jar es a sors valamikor megfizeti jo tetted. Ez is egy kotelezo feladat volt. Enyem lett a teakihordo szerep, amivel szerencsem volt, mert igen minimalis munkaval jart. Elob utobb mar egy fajta napi rutinna valtak ezek a munkak es a gyakorlatok. Konnyen el tudnam kepzelni, hogy akar egy honapot is bent toltsek.

A szervezok nemi valtozatossagot azert mindig probaltak belecsempeszni az unalmasnak egyaltalan nem mondhato hetkoznapokba. Ahogy eljott a keddi nap, az egyik tanar megjegyezte, hogy a ma esti meditacion egy nepzenet jatszo formacio fog minket szorakoztatni. Nem is kellett ennel tobb, hogy nehany sorral elorebb foglaljunk helyet. Elkovetkezett a lampaoltas ideje es jott is a tudoberregteto OOOOOOOOOOOOOOOOOMMMMMMMMMMMMMMMMMM. Fel óras meditalast kovetoen nem is nagyon haboztak. Feljott a szinpadra a harom ferfibol es ket nobol allo formacio. Torokulesben helyetfoglalva, kezukbe vettek a dobjaikat, cintanyerokat es egyeb hangszereiket. Rovid bemutatkozas utan neki is kezdtek a zenelesnek. Egy viszonylag lassu szammal inditottak, majd azt a gyorsabb energikusabb dalok kovettek. A zene lukteto volt es tele energiaval. Ahogy egyre inkabb magaval ragadott minket a hangulat es melyultunk el a zeneben, testunk is kezdte magat atadni az elmenynek és szinte ulo helyzetben tancoltunk. Sokunkban megvolt a kesztetes, hogy felaljunk es tancra perduljunk, de mivel ez egyfajta szent hely, a gurukkal az elso sorban, senki sem merte igazan mozdulni a ulohelyerol. A csabitasnak engedve egyesek felalltak es kimentek a terem szelere, hogy ne csak a felsotestuk mozoghasson a zenere. Figyelve a guruk reakciojat ez cseppet sem izgatta oket. Rovid ido multan en is csatlakoztam hozzajuk. A szelen levo tomeg egyre csak nott, mig aztan elszabadult az orulet. az egyik tanar, magragadva nehany ember kezet, bement a terembe es ott folytatta a mulatast. Nem kellett ennel tobb, mindenki berontott es kezdetet vette a vad es hatalmas ashrambuli. Hihetetlen egy elmeny volt. Azon a helyen ment a eszvesztett tancolas, ahol altalaban tiszteletteljesen siri csendben, követjuk a guruk utmutatasat. Mit ne mondjak, sokkal jobban megizzadtunk az egyoras tanc alatt mint barmelyik joga oran. Mindenbizonnyal ez volt eletem egyik leg vaganyabb es szorakoztatobb bulija.  

A baratkozas nagyon konnyen megy, ugyanis a hely tele van jofej a vilag minden tajarol erkezo utazokkal. A resztvevok zome lanyokbol all, amit egy cseppet sem banok:) Szinte minden nap szovodtek ujabb meg ujabb baratsagok, melynek vegeredmenyekeppen, mar kaptam meghivasokat belgiumba, ausztraliaba, ujzelandba, svedorszagba... es mivel az utazgatas fuggoseget okoz, ezekkozul nehany helyre egeszen biztosan el fogok latogatni.

altA napok elteltevel vegre elkovetkezett a pentek, mely a szabadnapunk volt. Erre a napra, egy utazasi iroda tobb kirandulasi lehetoseget is kinalt. Barataimmal ugy dontottunk, hogy Kunyakamariba fogunk ellatogatni, mely India leg delibb csucske es ahol a harom tenger talalkozik. Indiai utamat tervezgetve, az eletben nem gondoltam, hogy ennire delre eljutok. A kirandulas remek , volt, de nem a helynek koszonhetoen, hanem a tarsasagnak, mert Kunyakamari is igen nepszeru az Indiai utazok koreben es termeszetesen dugig volt veluk a part. Visszaerkezesunk az ashramba kicsit kesore sikeredett, ugyanis sikerult elhagynunk a buszt es 2 oraba tellett a szervezoknek, hogy megtalaljak. Hat hiaba ez India, de ettol kalandos es imadnivalo. A reggeli meditalast a mindossze ot oras alvast kovetoen, szabotaltuk, hogy a jogara gyutsunk nemi erot. Nos, van nemi elonye annak, ha csak a joga vakaciora jelentkezik az ember, termeszetesen azert nem neztek jo szemmel tavolletunket.

Tartozkodasomat egy hetesre terveztem, vegul 11 napot maradtam, amit egy cseppet sem bantam meg, ugyanis indiaval kapcsolatban ez volt az egyik leg szinesebb masfel hetem. 

Tavozasommal elerkezett az eszakra utazasom ideje, hogy idoben visszaerjek Delhibe, es hogy ne egyhuzamban kelljen 4 napot vonatoznom. Utamat egy baromi jo fej Ausztral Izraeli testverparral, Talia es Ilanaval folytatom, de errol majd legkozelebb.

 
A folyó túlsó partján Nyomtatás E-mail

alt

Az ashramból való továbbindulásom kicsit csúszott a tervezetthez képest. Eredetileg egy hetet akartam maradni, végül 11 nap lett belőle. Hiába ha egyszer találsz egy helyet ahol jól érzed magad, akkor onnan nehezen szakadsz el, na meg az utazás lényegében arról kell szóljon, hogy jól érezzem magam. Mivel, nem volt tervezve a továbbutazásom, természetesen most sem jutott számomra jegy, ill. helyesbítek, számunkra, ugyanis most nem egyedül utazom, hanem egy baromi jó fej, na meg csinos ausztrál testvérpárral Ilana és Taliaval, akik ugyan azt az utazási filozófiát követte, mint én. Várólistás jegyünkkel a kezünkben másnap hajnali ötkor neki is indultunk, hogy elérjük a Trivandurumba tartó buszunkat. A buszmegállóban megérkezve, egyből letámadott egy TUC TUC riksás, hogy rábeszéljen minket egy Trivandurumig tartó fuvarra. Most kivételesen sikerrel is járt, ualtgyanis olyan alacsony kihagyhatatlan árat közölt velünk, melynek nem tudtunk ellenállni. Örömmel pakoltuk be cuccunkat, na meg fáradt testünket a kis háromkerekűjébe. Utunk a külön fuvarnak köszönhetően alig tartott tovább egy óránál. A pályaudvaron megérkezve, hamar szembesültünk azzal a ténnyel, hogy nem jutott számunkra alvóhely. Rövid kis tanácskozást követően úgy döntöttünk, hogy átszeljük a várost egy másik pályaudvarhoz, ugyanis az onnan induló vonaton még van bőven hely a jegykiadó szerint. Gyorsan fel a buszra és irány a város másik fele. A meglévő jegyünkkel felszálltunk a vonatra és vártuk az ellenőr érkezését, ugyanis nála lehetett csak kiváltani az alvófülkés helyeket. A kalauz megérzett és elkezdett mojolni az iratok között és IGEEEEEEEEN. Sikerrel jártunk. Rövid kis örömtáncot követve cuccainkat szétdobálva helyünkön egyből kényelembe helyeztük magunkat. Úti célunk Hampi volt, vagyis számomra ismét. Hogy miért is megyek ismét Hampiba, a válasz egyszerű. A lányok csábos vonzereje meg a 3 napos Hampi fesztivál, mely sok programot meg szórakozást kínál. Hampi amúgy is az egyik kedvenc helyem, ahol ráadásul repülni is tudok. Első vonatunk sajnos csak Margaoig vitt minket, ahol ugyanis meg kellett várnunk a csatlakozásunkat. A vicc az egészben az, hogy hajnali egykor érkeztünk, csatlakozásunk meg reggel 7 kor volt. Nem volt mit tenni, fogtuk magunkat, kerestünk magunknak egy aránylag tiszta foltot a pályaudvaron és lefeküdtünk aludni. Mit ne mondjak, baromi kényelmetlen volt, mert annak ellenére, hogy két nadrág, két pulcsi, na meg egy Ilana próbált melegen tartani, fagyosra sikeredett ez az éjszaka. Vicces, hogy a korábbi írásomban említettem, hogy a helyiek minden talpalatnyi helyet elfoglalták az egyik pályaudvaron, hogy aludjanak. Most meg alig telt el másfél hónap és én is egyike lettem a pályaudvari helyfoglalók közül. Az igazat megvallva, nagyon élveztem ezt a helyzetet:) Utunk fennmaradó része innentől már problémamentes volt. Hampiban megérkezve, már az elején dugóba keveredtünk. Ez egy komoly előjele volt az itt található hatalmas tömegnek. A riksából kiszállva gyorsan elsétáltunk a folyóhoz, hogy átjussunk a túlpartra és keressünk magunknak szállást. Az árak az ünnepély miatt kicsit megemelkedtek, na és mivel általában csak egy nagy franciaággyal rendelkező szobák voltak, úgy döntöttünk, hogy édes hármasban fogunk aludni, gondolhatjátok, hogy örömmel vállaltam a középen alvó szerepét. A két lány egyből startolt, hogy kaltihasználják a programokban gazdálkodó lehetősségeket. Talia már az első napon kitalálta, hogy el akar végezni egy masszázs tanfolyamot.  Ezen a tanfolyamon én is részt vettem, ugyanis én voltam a test. Ez egy eléggé fárasztó munkakör, mely napi két órányi fekvéssel és ingyen masszázzsal járt (gondolom, most jönnek az anyázások). Ezen kívül részt vettem még fuvola tanfolyamon, a lányok meg tanultak makramézni, meg készítettek ezüst ékszereket és meg... Mivel a programok mindig a folyó túloldalán voltak, mindennap csónakázni kellett. Szerencsére most az esti hat óra helyett este 10-ig ment a fuvarozás, de mind ezek ellenére oda kellett figyelnünk nehogy lecsússzunk az utolsó menetről. A második nap úgy döntöttünk, hogy irány a tömeg és a féktelen táncolgatás, bulizás. Az éjszakába új barátunkkal Aslamal indultunk. Aslam az egyik bolt eladója, na meg egyben helyi útmutatónk, ő ugyanis egészen képben volt a fesztiválon való történésekkel kapcsolatban. Ahogy indultunk be a város központjába, onnan meg a nagyszínpad felé, úgy nőtt az emberek száma, melynek a 98%-a férfi volt. Itt kicsit más dimenziókban kell gondolkozni tömeg ügyében, ugyanis ezen a kis mulatságon elmondások szerint körülbelül egy millió látogató volt azon az estén. A vicc az, hogy csak a környező falvakból meg kisvárosokból jöttek az emberek, ezzel egy általam nem látott embertömeget kreálva. A nagyszínpadhoz közeledve egyszer csak eljutottunk odáig, hogy se előre se hátra, mert bedugaltult a tömeg a kerítésekből álló kordonba. Nem sokkal később kezdődött is a lökdösődés, persze ezzel egy hullámot elindítva, mert mindenki akit hátulról tolnak, az elöttelévő emberre támaszkodik és őt ezzel tovább tolja. Rövid kis válságmenedzselést követően a lányokat gyorsan odatereltem a kerítéshez, hogy menekülőre fogjuk. Igyekeztem a taperoló tömeg és közéjük állni és átsegíteni őket a kerítésen. A tömeg néha hatalmas erővel préselt a kerítés felé. Miután a lányok biztonságban voltak én is gyorsan átmásztam mentve ezzel irhámat. Mivel gyakran lehet olyan történeteket hallani, hogy a nagy tömegben agyonnyomják az embert, kicsit azért feljebb ugrott az adrenalin szintem. Bár magamat nem igazán féltettem. A tömeget igyekeztük innentől elkerülni és inkább olyan színpadokat kerestünk ahol néptánc meg színházi előadások voltak. Nekem ezek amúgy is sokkal jobban tetszettek. Ahogy közeledett az este 10 óra, el akartunk menni az utolsó csónakhoz. Aslam erre megnyugtatott minket, hogy nem szükséges sietni, mert a haverja végzi a hajózást a folyón, és később is bármikor átvisz, ha rá telefonál. Kicsit még élveztük az előadást meg ettünk néhány fagyit, mielőtt elindultunk a parthoz. A folyónál megérkezve, se csónak se jó barát, aki átvinne. Az igazat megvallva valahol tudtam, hogy ez lesz, de nem nagyon érdekelt. Na, most hogyan tovább? Mivel Aslamot a boltjából ismertük, melyben nem mást árusítanak, mint díszpárnákat meg ahhoz hasonló takarókat, nem volt kérdéses, hogy hol töltjük az éjszakát. A boltba belépve, úgy éreztem a sok takaró között magam, mintha az alvás mennyországába léptem volna be. A számunkra legszebb takarót kiválasztva, gyorsan megágyazva le is heveredtünk. Pár perccel később azonban Aslam ismét megérkezett és úgy döntött, hogy velünk alszik a boltban. Érthető volt, hogy nem volt igazán bizodalma irántunk, hiszen alig ismert minket 24 órája. Én ennek nem igazán örültem, mert egyet tudtam már előre, hogy én leszek a fal a lányok és Aslam között, mert természetesen nem akartak mellette aludni. A másik gondom az volt, hogy az Indiaiaknál a köpködés, böfögés, meg a szellentés teljesen normális hétköznapi dolognak számít. Még a német párocska mesélt egy történetet, amikor a pincér, megérkezését követően egy hatalmasat böffentett, aztán meg megkérdezte tőlük, haltogy mit parancsolnak. A bolt nagy volt, de Aslam természetesen mellém feküdt be, ráadásul egészen alsónadrág kivételével minden ruhájától megszabadult. Na, ebből édes álmok lesznek mondtam magamban. Mit ne mondjak az alvás mennyországát talán mégis másmilyennek képzeltem egy kicsit. Első ébredésem kb. két óra múlva történt, ugyanis Aslam, nem bírta ki, hogy ne váltson alvópózt minden második percben. Egyik alkalommal arra ébredtem, hogy a könyöke az arcomban van, majd a félmeztelen, közeledő férfitestnek köszönhetően, lépésről lépésre a lányokat is egyre kisebb helyre szorítottam. A végén már arra gondoltam, hogy mind hárman egymáson fekve a sarokban végezzük, hogy Aslam támadásaitól meneküljünk. Ez a történet szinte félelmetesebb volt, mint a tömegből való menekülés:) Minden felriadásom alkalmával magamban hatalmasakat nevettem, mert annyira irreális volt ez a történet. Kevés alvással a hátunk mögött, meg egy hajnali hatkor történő ébredést követve mostani folyóátkelésünk sikerrel járt. Pihésre sok idő nem jutott, mert reggel 10 kor kezdődött is a masszázs, bár nekem ez nem igazán volt megerőltető, Taliat azért sajnáltam egy kicsit. Úgy döntöttem, ezt a napot kicsit lazábbra fogom és miközben a lányok elmakramézgatnak a túlparton, én megírom blogomat. Megbeszéltük, hogy 6.30 kor találkozunk a túlparton, Gali zeneboltjában, ahol fuvolázgattunk még az előző napon. A blogírás remekül sikerült, azzal az egy bökkenővel, hogy nem bírtam feltölteni a weblapra a rossz netkapcsolat miatt. Többek között ez volt az egyik oka annak, hogy ennyi időre eltűntem. Miután végeztem, egyből a parthoz indultam. Útközben összefutottam néhány ismerőssel, akik azzal bíztattak, hogy jobban teszem, ha nem is próbálkozom, mert hatalmas tömeg vár a túlpartra jutásra. Persze a nagy tömeg engem nem rettent vissza hisz abban már van bőven gyakorlatom. A parton megérkezve megpillantottam a legalább 1000 főből álló úgymond sort. Remek, a sorhoz érve először vissza akartam fordulni, de mint kiderült, az este 10 helyett ma csak 7-ig lesz fuvar. Na, mars vissza a sorba, ugyanis a lányokat nem hagyhatom egyedül a túloldalon, mert ez az utolsó nap az ünnepből és körülbelül másfélszer annyi látogató lesz mint tegnap. A sorban állok számát elnézve a résztvevők megnövekedett száma helytálló volt. Gondoltam, átérve egyből kézen ragadom őket, hogy visszasiessünk a szállásunk oldalára, mert még egy este Aslammal, már káros hatással lenne fejlődésemre nézve. Röpke másfélórányi sorbaállás után az első sorban álltam és már biztos voltam abban, hogy átjutok a túlpartra, bár a visszaút már esélytelen. Amikor már lobogtattam a pénzt a csónakfuvarért egyszer csak megindult ismét lökdösődés. Kezemet a pénzel egyből visszahúztam, hogy távol tartsam magamat a bambuszból tákolt kerítéstől. Egyperces lökdösődés után egyszer csak széthullott a kordon és az öaltsszes ember megrohanta csónakot. Az éppen megérkező embereket le se engedték szállni és már vetették is magukat a 20 főre tervezett ladikra. legalább 35-40 en hevertek rajta. Centiken múlott, hogy nem süllyedt el. Persze egy kapottat sem mozdult. Más utazókkal a parton állva, elképedve es röhögcsélve néztük végig ezt a kis mutatványt. Rövid kis tanakodás után rájöttünk, hogy ma már nem jutunk át a túloldalra és úgy döntöttünk, hogy elmegyünk közösen vacsorázni. A lányok ezt az estét is a túloldalon töltötték. Mit ne mondjak izgultam egy kicsit értük, annak ellenére, hogy nagyon talpraesettek és tudtam, hogy nem lesz bajuk. Másnap felébredve úgy döntöttem, ha nem kerülnek elő fél kilencig, akkor indítok egy felkutató expedíciót a túlpartra. Eljött a 8.30 már éppen indulnék, amikor egyszer csak megjelennek, hatalmas vigyorral az arcukon és egyből azzal a mondattal kezdték, hogy ezt nem fogod elhinni mi történt:) Miután lekésték a csónakot, kitalálták, hogy elmennek Peterhez a masszázstanárhoz, hogy megkérjék, had aludjanak a masszázságyakon. Még odaérkezés előtt Ilana elmondta Talianak, hogy szedje össze színészi képességeit és próbáljon elkeseredett sírós fejet vágni, hátha ez meghatja Petert. Persze ez nem jött össze, mert hatalmas vigyorral toppantak be hozzá:)  Peter tárt karokkal fogadta őket és már készített is két extra helyet a családi vacsorához, két húga és öccse mellé. A vacsora, pompás volaltt. Olyan jól sikerült, hogy a lányok két órával később felváltva ostromolták a WC-t, a frissen beszerzett hasmenéses, hányós gyomorrontás végett. Alvásból ismét nem jutott túl sok nekik. Másnap felkelve a folyóparthoz érve ismét nagy tömeg fogadta őket. A csónak a folyópartnál lévő kis imahelyről vette fel az embereket, amely most annyira tele volt, hogy még a tetején is tömegével álltak az indiaiak. A hangulat baromi jó volt elmesélésük alapján, mert minden ki és beszállásnál a lökdösődés miatt egy-egy ember beleesett a folyóba. Ezt általában nagy üdvrivalgás követte. láttak embert Laptoppal együtt beleugrani a folyóba. Egyszer az egyik csónakban, amely szemből érkezett, volt egy srác, akinek ugyan olyan színű pólója volt, mint nekem. A lányok azt hitték, hogy én vagyok és elkezdték üvölteni a nevem, amire az alteregóm természetesen nem reagált. A harmadik próbálkozásnál  már visszafelé számoltak, mert a több száz fős Indiai tömeggel együtt ordították, hogy KOOOOOOPPPPPPPPPPÁÁÁÁÁÁÁÁÁNNNNNNYYYYYY. Hihetetlenül mulatságos volt ahogy elmesélték. Végül aztán rájöttek, hogy nem én vagyok és jókat röhögtek az egészen. Az ő csónakra jutása végül simán ment, mert Talia azt hazudta, hogy nem tud úszni, emiatt tenyerükön hordozták a pasik, míg a csónakra nem kerültek. Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}

A történetet elmesélve kicsit sajnáltam, hogy nem voltam ott, de az éjszakájukat azért nem cserélném az enyémre.  A többi nap viszonylag pihentető volt, sok láblógatással. Aminek még nagyon örültem, hogy ismét összefutottam Antonival és Natachaval, akikkel még Pushkarban barátkoztam össze. Velük jártam a tabla tanfolyamra. Antoni álmodozik a repülésről, emiatt sikerült egy kicsit bearanyoznom a napját, amikor ismételten repültem a Hanuman templom hegyéről. Most kivételesen jó időt is fogtam ki és ezzel ismét egy kicsit a hegy sztárjává válhattamJ A Hampiban töltött 5 nap nagyon hamar eltelt és a lányokkal ismét útnak indultunk, most Mumbai felé. Nekik onnan Indul majd a repülőjük vissza Sydneybe, nekem meg a vonatom Delhibe. Mivel nem volt még nagyvárosi tapasztalatom, mindenképpen 1-2 napot el akartam én is ott tölteni. Most egy esti Buszt választottunk, ami elég nagy hiba volt, mert az elején hihetetlenül altrosszul lettem, a remek útviszonyoknak köszönhetően. Első megállásunkig, mely vacsoraidő, előreültem a sofőrhöz a földre, nézegetve az utat, hogy háborgó gyomromat kicsit csillapítsam. Ez olyan jól sikerült, hogy mire megálltunk, én is mentem rendelni magamnak egy hatalmas adag Thalit. Reggel megérkeztünk Mumbaiban és a délelőtt nagy részét azzal töltöttük, hogy szállás után nézzünk. Mumbai baromi drága egy hely. Egy éjszakáért majdnem annyit fizetünk a szállásért, mint Hampiban az öt napot együtt véve. De sebaj, háromfelé osztva ez még épphogy elmegy. A Goán szerzett barátokkal ismét felvettem a kapcsolatot, mert hárman közülük itt laknak Mumbaiban. Gondoltam majd bevezetnek minket az itteni körforgásba és elmegyünk közösen mulatni. Nos, ez sajnos nem jött össze, mert ők éppen az ország egy másik területén lógatják lábukat. A nagyváros sajnos elég hamar kiábrándított, mert már maga az utazás kész tortúra. Mumbai lakossága a már egybeépült külvárosi résszel együtt, megközelíti a 30 millió főt. Egy ekkora város esetén, ha el akarsz jutni egy látványossághoz, vagy bazárhoz, utaznod kell kb. másfél két órát. Taliával egyszer neki is indultunk egy ilyen útnak. A vasutat javasolták nekünk leginkább a bazárhoz. Az állomáson megérkezve, jegyünket megváltva, szembesültünk azzal, hogy a vonatok annyira zsúfoltak, hogy az emberek, mint a falmászók csüngnek a bejárati ajtóknál mindenféle apró perembe kapaszkodva. Elképedve egymásra néztünk és azt mondtuk, hogy na, ezt nem. Cserében a közeli boltokat nézegettük és hatalmasakat kajáltunk az utcai gyorsbüfékben. A végén mozogni alig bírtunk. Utolsó közös esténket egy hatalmas gyümölcs lakomával ünnepeltük, végül másnap érzékeny búcsút vettem Ilanától és Taliától. Nem volt könnyű a különválás, mert nagyon megszerettük egymást. Beszéltük is, hogy akár hónapokat is együtt tudnánk utazni. Következett a vonat utam Delhibe mely 30 órás. Úgy választottam vonatot, hogy két éjszakát aludjak rajta, mert nem volt kedvem hajnalban-Delhiben szállás után kutatni. Az utam nagyon unalmas volt. Olyan Indiaiakkal voltam körülvéve, akik alig beszéltek angolul és még ráadásul sakkozni sem akart senki, annak ellenére, hogy a fél vagont végig kérdeztem, hogy partnerre leljek. Delhiben végül csak egy napot töltöttem, azt is a bzársoron, hogy elköltsem a maradék rúpiámat mindenféle ajándékokra. Nos, ez sikerült. A pénzköltés sosem nagy kihívás. A nap végén A reptérre érkezve, búcsút vettem ettől a kaotikus, de mégis csodás és varázslatos indiától.

Sajnolm, hogy csak ennyi képet tudok nektek mutatni. Míg a lányok megküldik az igazám jó példányokat, addig be kell ezekkel érjétek.

A túrát összegezve, életem egyik legjobb két hónapját töltöttem itt. Nagyon sok érdekes és jófej emberrel hozott össze a sors, melyért igen hálás vagyok, mert részben ők színezték be mindennapjaimat. Sok utazóval szemben, bennem egyszer sem merült fel, hogy félbeszakítsam utamat és hazamenjek, bár karácsonykor volt azért némi honvágyam. Az akadályokat, amelyek adódtak utam során, egyfajta kihívásnak és kalandnak fogtam fel, melynek köszönhetően azokat is pozitív élményként éltem meg.  Az én meglátásom szerint ezek a fejlődő országok a növekedéssel azonos sebességgel, kezdik elveszíteni Spirituális és kulturális arculatukat, mely engem csak arra késztet, hogy minél hamarabb tegyek egy újabb látogatást, hiszen ez a két hónap egy ekkora ország megismeréséhez szinte semmi. Minden esetre legközelebb biztos, hogy a Himaláját fogom célba venni. Ki tudja, lehet arról is készítek majd egy blogotJ

Remélem viszonylag érdekesek voltak a bejegyzéseim és valamennyire közvetíteni tudtam kalandozásim hangulatát. Örömmel fogadom véleményeteket, kritikátokat a bloggal kapcsolatban.

Köszönöm mindenkinek az úton követésemet.

Köszönöm Varázslatos India.